A Szív, 1980 (66. évfolyam, 1-12. szám)
1980-08-01 / 8. szám
337 ÁLTALÁNOS: ...hogy a család oooooooooooooooooooooooooo problémáit Krisztus tanítása fényében, az Egyház szellemében tanul- ISMERET és IMÁDÁS mányozzák. 1980 a család éve. Az ősszel oooooooooooooooooooooooooo Rómában összegyűlő püspökkari megbízottak arról tárgyalnak majd. Az előkészítés munkálatait sok helyen nagyon komolyan veszik és iparkodnak bekapcsolni a legilletékesebbeket, a szülőket, a családokat az alapvető előkészítésbe,kikérik véleményüket, szempontjaikat meghallgatják. A havi imaszándékot szem előtt tartó imádságos tábor ebben akar segíteni. A II. Vatikáni Zsinat beszélt a családi közösségről, mint az Egyház alapsejtjéről. A sokszor emlegetett és sokszor félreértett kitétel, a családok és a kis közösségek Egyház-építő szerepe, a családban és a kis közösségben megvalósuló Egyház:innen veszi eredetét. Imaszándékunkban is, az előkészítés munkájában és majd a püspöki zsinat ideje alatt erről nem szabad elfeledkeznünk... A modem kor pápái újra meg újra megfogalmazták, mi is az Egyház felfogása, mit mond az Evangélium fényében a családról, és hogyan akar annak erősítése, megszentelése, a bajok orvoslása terén segíteni. Nem kell csak a nagy enciklikákra hivatkoznunk itt. Elég ha I. és II. János-Pál pápák szavaiból idézünk. „A XX. század egyik fontos apostoli feladatát teljesítik a szülők, amikor gyermekeik szívébe be akarják plántálni az Isten szeretetét és mikor ezt a tanításukat életük mindennapi példájával nyomósítani iparkodnak. Különös gondunk legyen azokra a családokra, ahol sajátos nehézségekkel küzdenek és minden szeretetünkkel, lelkipásztori tapasztalatunkkal legyünk segítségükre...” (I. János -Pál szózata a keresztény családról). HAVI IMASZÁNDÉKOK II. János-Pál már megválasztása előtt szaktekintélynek számított ezen a téren sokoldalú lelkipásztori és tanári múltja alapján. „Az a pápa szíve vágya — mondotta Pueblában, — hogy szava bátorítás és remény forrása lenne mindenki számára, főleg a családok javára. Akik jómódban éltek, ne zárkózzatok önzőn saját boldogságtok várába. Osszátok meg a többiekkel, amitek van, nyíljék meg szívetek, kezetek is. Ti, akik azzal sem rendelkeztek sokszor, ami szükséges, ne engedjétek, hogy a csüggedés erőt vegyen rajtatok. Ne legyen a gazdagság életideál számotokra, ne gondoljátok, hogy a boldogság forrása az anyagi jólét. Tegyetek meg mindent, hogy a nehéz időket töretlen lélekkel vészeljétek át, ne adjátok fel a jobb jövő reményét. Amikor testi vagy lelki fájdalom gyötör, amikor betegség vagy nyomor kínoz benneteket, ne tegyétek azt még nehezebbé keserű, vagy kétségbeesett lelkülettel, hanem iparkodjatok reménnyel enyhí-