A Szív, 1980 (66. évfolyam, 1-12. szám)
1980-01-01 / 1. szám
32 Szentgyörgyváry Mária Palládia RAGYOGÓ RÓMAI NAPOK MTeter-Páltól október 15-ig ott voltam, „Hol szent Péter sírba téve és Rómának dobog szive...” A Szent István Zarándokházba kaptam beosztást, amíg nővéreink a nyári szabadságra mentek. Boldog emlékeim közé soroltam a parázsló napokat, pápai áldást, tengert és tábortüzet, kedves vendégeinket, sirva-nevetve érkező és búcsúzó zarándokcsoportokat, egyesek örömét és bánatát, apró részleteket és a nagy egészet. A felhők fölött repülve tele volt a lelkem hálával és leszáll- va még a taxisofőrnek is hirdettem az örömhírt: Aki lemond mindenről, megkap mindent. Az Ur igája édes és könnyű stb. Milyen csodálatos pápánk van! Lemondott mindenről, odaadta magát Istennek és most szinte a világ tetejére emelte. Nemcsak a pápa életében teljesül be a Szentirás: „Aki otthagyja apját, anyját, testvéreit, nővéreit... százannyit kap és az ö- rök életet,” - beteljesül ez a minap belépett kis jelöltnők életében is. Boldogok, akiknek füleik vannak a hallásra, s a világ zajában felfigyelnek a hivó hangra és elég bátrak a követésre is. Sohasem felejtem el, hogy az én hivatásom pont aug.20-ra érett meg... Érdekes az is,hogy tavaly éppen aug. 20-án jelentkezett egy új jelöltnőnk, aki azóta már ott is van a Szt.István Házban, miután eladta házát, földjét, vagyonát. Van még egykét jelentkezőnk, akik szintén a
