A Szív, 1980 (66. évfolyam, 1-12. szám)
1980-06-01 / 6. szám
287 ,Mindenféle történelmi és irodalmi esetek” című munkájában olvashatjuk, hogy a franciaországi Chatillon hűbérura birtokának tekintélyes részét átengedte a cluny-i bencés apátságnak, de az adományozó iratban kikötötte, hogy a kolostor legfőbb gondnoka ugyanakkora területet biztosítson neki a mennyországban, min t amekkora az átengedett birtokrész. A mennyországnak ilyen anyagias megfogalmazása nem a középkor éhínségből háborúba, háborúból járványba vergődő világának a sajátja. Már az Ür Jézust is ellenségei avval akarták sarokba szorítani, hogy a mennyországban kinek a felesége lesz az az^ asszony, akit, mint özvegyet hét testvér, egymás halála után feleségül vett. Az Üdvözítő válasza ez volt: Akik méltók rá, hogy eljussanak a másik világba és a halálból való feltámadásra, nem nősülnek és férjhez sem mennek. (Lukács 20,35) Szent Pál apostol a korin tusi híveknek irt első levelében saját i- gehirdetésével kapcsolatban mondja:... bölcseséget hirdetünk. Nem ennek a világnak a bölcsességét, hanem Isten titokzatos, rejtett bölcsességét, amelyet Isten öröktől fogva megdicsőítésünkre szánt. Ezt senki sem ismerte fel a világ fejedelmei közül, mert ha felismerték volna, nem feszítették volna keresztre a dicsőség Urát. flAagyarország második egyházmegyéje a Kalocsai Főegyházmegye, amelyet még Szent István királyunk alapított 1007-ben. Az egyházmegye véd őszen tje is első szent királyunk. Szent László király 1092-ben hozzácsatolta a Szerémséget is, amely 1230-ban lett önálló püspökséggé. Területe kezdetben nagyon nagy volt, úgyhogy maga Szent László király két püspöki székhelyet nevezett meg a kalocsai érsek számára: Kalocsát és Bácsot. Ez utóbbi a törökdúlás ideje alatt megszűnt püspöki székhely lenni. A kalocsai érsek fennhatósága alá tartoztak egészen 1929-ig a nagyváradi, pécsi, Csanádi püspökségek, de egy ideig felügyelete alá tartozott a zágrábi, boszniai (Diakovár), nándorfehérvári, argyasi, bodoni püspökség is. A török időkben megszűnt horvát egyházmegyét, amelynek székhelye Tinnin volt, szintén a kalocsai érsekség patronálta. Jelenleg Pest megye és Bács-Kiskún megye egy része tartozik az érsekséghez. 1923-ban ugyanis a meglévő 148 plébániából 86-ot a bácskai apostoli kormányzóság területéhez csatoltak, amelyből 1973-ban a Szabadkai Egyházmegye született. Jelenleg 3 főesperességben 81 plébánia működik a Kalocsai Főegyházmegye területén. A kalocsai érsek rangban Magyarország második számú főpapja, ami azt jelenti, hogy az esztergomi püspöki szék megüresedése alkalmával a kalocsai érsek lesz automatikusan a magyar püspöki kar ügyvezetője, amíg az új esztergomi érseket ki nem nevezik. KÖNYVAJÁNLATUNK - Megjelent Bodnár Gábornak, a Magyar Cserkész- Szövetség ügyvezető elnökének tollából A magyar cserkészet története című színes leírás a magyar cserkészet fennállásának 70 éves jubileuma alkalmából. 8,-dolláros áron kapható a cserkészcsapatoknál. A könyv tiszta jövedelméből a magyar fiatalok Cserkészparkját korszerűsítik. Olvasóinknak ajánljuk!
