A Szív, 1980 (66. évfolyam, 1-12. szám)

1980-01-01 / 1. szám

28

utaztam, sokféle titkárnőm volt. Mindegyikkel volt valami baj. Maga kifogástalan munkatárs. Szinte meglepő, hogy ellesi, kitalálja a gondolataimat. Köztünk igazán van szellemi közösség. Ha néhány évvel ezelőtt találkoztunk volna, amikor maga még nem volt lekötve, akkor most úgy lenne, mint a- hogy a túristák képzelik rólunk: boldog férj és feleség lennénk. Mi egymáshoz valók vagyunk, Magda. Ezt maga is érzi és tudja. Kérem, ne értsen félre. Nem keresek futó kalandot. Jó emberismerő vagyok. Tisztában vagyok azzal, hogy maga ilyesmire nem kapható. Éppen a komolyságát és becsületességét értékelem. Most, hogy meggyőződtem arról, hogy a házasélete nem harmonikus, azt kívántam, hogy tisztában legyen az érzelmeimmel is.Ha a házaséletében valami szakadás állna be, esetleg elválnának egymástól, akkor, ha maga is akarja, a hotel titkárnője a Park Hotel tulajdonosnőjévé válhat. Magától füg...

Magda szíve riadt örömmel dobbant. Annyira megijedt ettől a váratlan, furcsán ujjongó szívdobbanástól, hogy hirtelen felállt, és mialatt Gilbert komoly, szürke szeme kutatón az arcába kémlelt, nagy erőfeszítéssel igyekezett nyugodtnak látszani:- Igazgató úr kérem, bejelentem, hogy felmondok. Tudom, ez szabály- ellenes. Ma tizediké van, és hivatalosan elsején kell benyújtani a felmondást, de én már most bejelentem.- Ha megbántottam, kérem, bocsásson meg, és felejtse el, amit mondtam. Soha többé nem fogom szóbahoz- ni. De ha a jövőben esetleg úgy alakulna a helyzete, hogy maga szeretné szóbahozni, hát... én örömmel várom azt a pillanatot. Ezzel végétért a privát beszélgetésünk. Ami a felmondást illeti, arra, mint munkaadó felelek. Nem fogadhatom el a felmondást, nem azért, mert elseje helyem most szólt róla, hanem azért, mert nincs komoly ok rá, és most — mint tudja — éppen a főszezon előtt állunk, és maga pótolhatatlan. Találhatnék ugyan olyan titkárnőt, aki tudja a nyelveket, elvégzi a gépírást, de a megértő intelligenciáját, megnyerő modorát hol keressem? Maga a hotel lelke. Eddigi békés együttműködésünkre való tekintettel kérem, ne akarjon kárt okozni a hotelnek távozásával.

Magdával forgott a világ. Igyekezett hűvösre színlelni a hangját:- Igazgató úr kérem, most 4 óra van: a munkaidőm lejárt. Most haza megyek.

Útközben gondolatai, érzelmei izgatottan és zavarosan gomolyogtak: „Mit beszélt ez nekem a válásról? Őrület. De hogy szerelmes belém, az biztos." Diadalmas örömet érzett. „És hogy a Park Hotel tulajdonosnője lehetnék, ha hozzá mennék feleségül... Hát, az szép lenne." Megijedt. „Mire is gondolok?! Bűnös vágy? Dehogyis. Bolondos, futó érzés, ami jön-megy, mint felhő az égen. Nem kell komolyan venni."

De azért nap-nap után azon vette magát észre, hogy egyre jobban esik neki a Gilberttel való együttlét. Sohasem beszélnek a köztük lévő vonzalomról. Ők csak munkatársak. Mindig a hotel ügyeiről folytatnak eszmecserét, de amikor Magda a fodrászhoz megy és a tükörben új frizuráját cső