A Szív, 1980 (66. évfolyam, 1-12. szám)
1980-06-01 / 6. szám
258 Tíz hetes emberi magzat lábai eljárásoknak, akinek életét egy már meglévő, vagy épp fellépő betegségtől kell megóvni. Például a méhrák kezelése jogosan történik akkor is, ha elvetélést okoz. De még ilyen esetekben is az orvos kötelessége, hogy az anyát is és a magzatot is betegének tekintse, és a terhességet addig hosszabbítsa, amíg ésszerű remény van mindkettő megmentésére. (2 vannak még olyan esetek - és ilyenek a mai orvostudomány fejlettségi fokán rendkívül ritkák, talán nem is léteznek, — amelyekben az anyaé- letét nem lehet megmenteni közvetlen abortusz nélkül, az érzékeny és egészséges lelkiismeretet azoknak az elveknek kell vezetnie, amelyek ezt az egész kérdéskört irányítják: ártatlan életet közvetlenül megtámadni nem szabad, a magzatnak saját joga van az életéhez. (24) í lyen helyzetben az Isten törvénye, amely az ésszerűségnek is szabálya, rendkívül magas követelményeket támaszt. Amikor ezeket a törvényeket érvényesnek valljuk és hirdetjük, nem azt akarjuk, hogy egy ország törvénye bűntettként kezelje, ha valaki hasonló helyzetben nem fogadja el ezeket a követel- nényeket, vagy nem ezek szerint cselekszik. Csupán arra mutatunk rá ismét, hogy az abortuszra vonatkozó mondanivalónk átfogóbb elveket alkalmaz egy szűkebb kérdéskörre. Az Egyház-hirdette elvek nem valami eszményi, vagy elméleti világnak, vagy valamiféle elvont emberiségnek vannak szánva. Az ebben a világban élő emberek lelkiismeretéhez szólnak. Ezek az elvek alkalomadtán egyénektől és nemzetektől hősi önfeláldozást igényelnek. Mert vannak helyzetek, pl. háború esetén, amikor az önvédelem nem lehet eredményes olyan tettek elkövetése nélkül, amelyeket sohasem szabad elkövetni, bármi is lesz a következménye. Ártatlan túszokat például sohasem szabad megölni. Miután mindezt elmondtuk, hozzátehetjük, hogy a valóban gyakorlati és sürgető probléma a mai Angliában nem az az aránylag kevés eset, amikor az anya élete veszélyben forog. A valódi probléma inkább ez: a Nagybritanniában végrehajtott művi elvetélések nagyrésze