A Szív, 1980 (66. évfolyam, 1-12. szám)
1980-05-01 / 5. szám
Hogy ne önmagadnak élj, hanem annak, aki érted meghalt és föltámadt. Aki elveszti életét, megtalálja azt. A szeretet legnagyobb csodája nem az, hogy embertársainkat szeretve Istent szeretjük, hanem az, hogy magunkat adva másoknak az Isten szeret mibennünk. Ezért a valódi szeretet minden megnyilvánulása jel: az Isten jelenlétének a jele; ez a legahtásosabb hitvédelem és a leghatásosabb igehirdetés — az egyetlen hiteles: életünk tanúságtétele. ■ 197 Tűz Tamás Sixtusi Madonna Lehet-e szebb a világon, sáros-havas földeken, minta tiszta gyermekálom, ami szűz reményt terem. Ágyam fölött függött csendben, nem volt hová szállnia, le fék tem ben — föl kel tem b en rámmosolygott Mária. Megszöktek a csalfa árnyak, egyszerre elszállt az éj, nem volt többé bú és bánat, csak a sugárzó tökély szeplőtelen szép alakban hajolt homlokom fölé. Messze tűnt a forró katlan, bizonnyal az ördögé. Hová lett e régi kép már, megfakult vén másolat? Ráfael derűs egén száll, messze vitte álmomat, de az Anya és a Kisded, nem ment el, itt van velem, s az az áldott mély tekintet rámsugárzik szün télén.
