A Szív, 1980 (66. évfolyam, 1-12. szám)
1980-04-01 / 4. szám
1974-ben görög katolikus pappá szentelték a magyar hívek számára. Első miséjét a wellandi templomban tartotta, ahol elsőáldozó volt és ministrálni tanult. Az öregek előrelátása, közösségtermő akarata, szívós kitartása és áldozatkészsége meghozta gyümölcsét. Jimmy személyes élményeit kötötte csokorba, amikor az ötven év teljesítményeit az ünneplő közönség előtt összefoglalta. Az idestova 52 évből 43-at lelkipásztoruk megszakítatlanul körükben töltött. Horváth István Magyarországról az ő szolgálatukra jött ki szeminarista- ként és a vakációban ő vezette a gyermekek hittanóráit. Az angol plébános mellett öt éven át ő volt a káplán, majd ő lett a plébános. A kármelita nővérek segítségével ő virágoztatta fel a plébánia egyesületeit. Az ő józan irányítása és ügyes gazdálkodása biztosította az egyházközség anyagi alapjait. Az egész egyházközség saját kitüntetésének érezte és saját teljesítményeinek elismerését látta abban, hogy a torontói bíboros plébánosuk számára Rómától a pápai prelátusi rangot kieszközölte. Horváth atya nagylelkűen fogadta a háború és a forradalom után kimenekült paptestvéreit. Dr. Padányi Károly már évek óta hűséges segítője és munkatársa a wellandi plébánián. Jimmy és társai ma hatvanévesek. Elismeréssel adózik szüleik hitének. Örökséget hagytak rájuk: az istenhívő, dolgos és áldozatos keresztény élet példáját. Senki sem tanította őket arra, hogy a keresztény élet közösségi élet. Ez vérükben volt és tapasztalatukká lett. Tudták ezt már a Zsinat előtt is. Jimmy és társai abban látják feladatukat, hogy ezt a keresztény életpéldát fiaiknak és unokáiknak örökségként átadják. Q 192 ÚJ PAPI SÍROK... NYISZTOR ZOLTÁN, (1893-1979). — Gazdag egyéniségéből patakzott az élet, Írásainak életszaga és valóságíze volt. A betűt átelevenítette szilajon lobogó lelke, támadó, ostorozó bírálata, és ha kell, a maró gúny is. Ezt az újságírói temperamentumot a szellemi látókör tágassága és papságának igehirdetői küldetése tette országos jelentőségűvé. A római és innsbrucki tanulmányi évek után a szatmári szemináriumban tanít. Ott megalapítja a Katolikus Élet című hetilapot. 1928-ban Páter Bangha Béla meghívja a Magyar Kultúra szerkesztőjének. A „Tolheggyel" rovat kritikái hétről-hétre feltárják a magyar élet visszásságait. Egymás után jelennek miig cikkei, minden egyházi lap munkatársa. Fordít, könyveket ír, világjáró útjaiból is könyvek születnek. Hívják szerte az országban sajtónapokra, a Katolikus Akció gyűlések vendégszónokának. A háború végén az orosz fogságból Rómába szökik. Columbiában az őserdei indiánok papja lesz, majd Venezuelában a caracasi magyarok plébánosa. Ezekből az élményekből is két könyv születik — spanyolul. Németországon át jut végül az Örökvárosba. Külföldön írt könyvei közt szerepel a „Vallomás magamról és kortársaimról". Élete végéig figyelte az egyházi és a magyar élet eseményeit és küldte cikkeit a külföldi magyar lapoknak, amelyek örömmel adtak helyet ízes sorainak. Egyéniségének súlya személyét a magyar katolicizmus intézményévé avatta. □
