A Szív, 1980 (66. évfolyam, 1-12. szám)

1980-01-01 / 1. szám

oooooooooooooooooooooooooo

ISMERET és IMÁDÁS

oooooooooooooooooooooooooo

ÁLTALÁNOS: ...hogy a keresztények egységében felismerjék az e- vangélium terjesztésének eszközét.

VI. Pál pápa Evangelii Nuntiandi kezdetű apostoli buzdító iratában nagy nyomatékkal elvként szögezte le, hogy az evangélium, még nem keresztény népek közötti terjesztésének útja és eszköze a keresztények egysége. Az ősi kultúrára és gazdag szellemi múltra visszatekintő, de Krisztus tanításával még csak külsőleg találkozó népek körében a hitteijesztés munkájának egyik nagy akadálya az a tény, hogy hiányzik az egység magában a kereszténységben. A hithirdetés hitelét rontja a keresztények megosztottsága.

Amikor az egyház a velünk még nem teljes egységben élő keresztény testvéreinkkel egyetértésben minden esztendőben külön imanyolcaddal kéri az Istentől, hogy Krisztus főpapi imájának programja, az Üdvözítőt követő hívek teljes egysége megvalósuljon, egységtörekvéseivel a nem keresztény népek felé is egyengeti az evangélium útját. Krisztus köntösének, még inkább titokzatos testének szét- szakítottságát, az egység hiányának „botrányát” kell megszűntetni ahhoz, hogy az evangélium életet, társadalmat és egyént újjáterem tő

HAVI IMASZÁNDÉKOK

erejét felismeijék és hatni engedjék. A II. Vatikáni Zsinat az egyház missziós küldetéséről írva megállapítja: „...két milliárd ember még nem hallotta, vagy alig hallotta az evangélium üzenetét. Számuk napról napra növekszik. A kultúrális élet erős kötelékei, ősi vallásos hagyományok, szoros összeköttetést létesítő társadalmi kapcsolatok gyűjtik össze őket jól elhatárolt közösségekbe... Az egyháznak be kell illeszkednie e közösségek mindegyikébe, hogy mindenkinek felajánlhassa az üdvösség misztériumát és azt az életet, amelyet maga Isten hozott az embernek...” De ugyancsak a zsinat fájdalommal azt is megállapítja, hogy „a keresztények megosztottsága hatalmas sziklaként akadályozza az evangélium teijesztését és záija el sokak számára a hithez vezető utat.” A hitteijesztés feladata az egész egyház feladata. Éppen így az egység szorgalmazása is az egész egyház gondja. ,,A híveké és a lelkipásztoroké, mindenkit a maga adottságának megfelelően érint, a mindennapi keresztény életben éppúgy, mint a teológiai és történelmi kutatásban... Már ez a gond is mutatja valamiképpen a testvéri kapcsolatot az összes keresztények között és Isten akarata szerint a teljes és tökéletes egységre vezet.”