A Szív, 1980 (66. évfolyam, 1-12. szám)

1980-04-01 / 4. szám

ISMERET és IMÁDÁS

oooocooooooooooooooooooooo

ÁLTALÁNOS...: „ Imádkozzunk oooooooooooooooooooooooooo együtt papi és szerzetesi hivatásokért, hogy az Egyház jobban betölthesse missziós küldetését."

Április havában a „Világegyház Hivatások - Napja” erre a nagyon fontos szándékra hívja fel a figyelmünket és kéri hívei imáját. Az egyetemes Egyház szándéka minket magyarokat külön is ébresszen annak tudatára, hogy odahaza is, a szabad világban élő magyarok körében is égető kérdés, meghallják-e a fiatalok és a „nem annyira fiatalok is”, ha őket szólítja az Úr: Jöjj, kövess engem és emberek, lelkek halászává teszlek.”... „Az aratnivaló ugyan sok, de a munkás kevés. Kérjétek az aratás Urát, küldjön munkásokat aratásába.”

145

A hivatások megbecsülését és a hivatások iránti lelkesedést kell elsősorban életre hívni a fiatalok és más meghívottak lelkében. Tudja-e a mai fiatalság, mekkora kegyelem, milyen isteni ajándék a hivatás? Mit is jelent az valójában, hogy egész életüket odaadhatják az Evangélium szolgálatára, embertestvéreik javára, egy életre szóló elkötelezettség vállalásával?

HAVI IMASZÁNDÉKOK

A hivatások értékelése, megbecsülése a legjobb biztosíték, hogy jó hivatások születhessenek. Azaz, hogy tényleg azok induljanak el a szemináriumok és a szerzetesházak felé, akik igazán alkalmasak ... akiket igazán szólított az Űr- akik valóban világító, szolgáló, másokért élő emberekké tudnak lenni... Akik nem „lemondanak” a világról és saját kiteljesedésükről, hanem egész lélekkel „felajánlva, odaadva” magukat, teljes bevetéssel élve és szolgálva mások javát— maguk is — Jézus példájára — igazán megtalálják ebben életük értelmét és míg „körüljárnak és jót tesznek” másokkal, maguk is „nagyra növekszenek a jóban”, hiszen arra tanított Jézus, hogy „nagyobb dolog adni, mint kapni”...

Ha megtalálják életük értelmét Jézus követésében és az Ő ügye szolgálatában, ha valóban „őáltala—ővele és őbenne” adják oda magukat az Atya akarata megvalósításának és az embertestvér szolgálatára, akkor megtapasztalják majd egyéni életükben azt „az állandó, felelősségteljes odaadásukat megújító örömet”, melyről a boldog emlékű VI. Pál pápa beszélt a hivatások értékét fejtegetve.