A Szív, 1980 (66. évfolyam, 1-12. szám)

1980-03-01 / 3. szám

adtad nekem, add meg, hogy e szeretetben egyesülve Veled, magamban fölismerjelek, s így mindent benned és érted cselekedjem. — Ámuljatok

el, ég és föld, csodálkozzatok mind, ti teremtmények, melyek felismertétek, hogy Isten le akart szállni a bűnös ember belsejébe! Isten ugyanis oly nagyon meg akarván magát alázni, csodája lett az alázatnak, de mi lehetne egyúttal méltóbb tárgya szeretetünknek? — Magamhoz vettelek. Jézusom,

műveld tehát, hogy szereteted új teremtménnyé alakítson s megsemmisítsen bennem mindent, ami nem illő az Irántad való szeretethez.

//. Rákóczi Ferenc imádsága

kisértő mindazáltal elsőben nem kísérti az embert nyilvánvaló nagy gonoszságokra, mert jól tudja, hogy hirtelen és elsőben senki nem leszen igen gonosz. Azért világosságnak angyalává tünteti magát: lassan kezd dolgához. Egy-elsőben nem izgat cégéres nagy vétekre, hanem csak kisded dolgocskán viszen által: azt is szép ruhába öltözteti: vagy szükségesnek, vagy Szentírás szavainak, vagy egyéb lágyító festéknek színe alatt nyújtja elő. - Ha el akar vonni a böjtöléstől, azt forgatja, hogy erőtlen vagy és a böjt megárt egészségednek. Ha tisztek kívánságára izgat, azt mutogaíja,hogy abban az állapotban sokat szolgálhatsz a közönséges jónak. Egy szóval: mint a halász horgát kedves eledellel befedi: aki mérget akar adni, azt nádmézben elegyíti: úgy az ördög színt ad in cselkedéseinek és azzal akarja holmi kisded dolgokra vonni az embert.

De ahol a tű hegyét általöltheti, utána vonssza a tűfokot és a temérdek fonalat. Mert aki nem gondol a kevéssel, aláesik. És nincs oly kicsiny vétek, mely naggyá ne növekedjék, ha ki nem vagdaltatik: mert a vétkek összefoglaltatnak, mint a lánc karikái, és egyik szem utána vonssza a többi gonoszságok sokaságát.

Pázmány Péter

y^zt kell akarnunk amit Isten akar, ha ő azt akarja,hogy egy valamely dologban szolgáljam, nem szabad, hogy én meg egy másikban akarjam szolgálni. Szeretnünk kell, amit Isten szeret: ő szereti hivatásunkat: szeressük hát mi is, és ne szórakozzunk azzal, hogy a másokén tűnődünk. Tegyük meg kötelességünket: mindenki elbírja a keresztjét. Olvasszuk egybe Márta szolgálatát Máriáéval. A választás jogáról lemondott szív egyformán kész mindenre, mert akaratának nincs más tárgya, mint Istenének akarata: nem a dolgokat szereti, amelyeket Isten akar, hanem Isten akaratát, mely a dolgokat akarja. íme engedelmességünk nagybetűkkel írt aranyszabálya: mindent szeretetből kell tennünk, semmit kényszerből. Jobban kell szeretnünk az engedelmességet, mint félnünk az engedetlenségtől. A szív szelídsége, a szellem szegénysége, az egyszerű élet többet ér, mint az emelkedett gyakorlatok és becsvágyó ájtatosságok. Látogassuk csak a betegeket, vigasztaljuk a szomorúakat, és mindezt sietség nélkül, valódi szabadsággal. Nem, nem elég nagy a karunk ahhoz, hogy a Libanon cédrusaihoz föléljen: elégedjünk meg a völgyek izsópjával.

Szalézi Szent Ferenc