A Szív, 1980 (66. évfolyam, 1-12. szám)
1980-01-01 / 1. szám
14 lelően lett meghatározva. A nap- és holdhónapokat is ismerték mind az ókori Közel-Kelet, mind a görög államok, mind a római birodalom népei. A hét napból álló hét eredetét viszont egyedül a kánaáni népek őskultúrájában kell keresnünk. Pontosan körülírható nyomai a múltba vesznek, de biztos, hogy a Kr.e. 2. évezredben a kánaáni városállamok hetekre osztották a holdhónapokat. A Tízparancsolat a hét hetedik napját az Ur napjának minősítette. A Sinai hegyen kötött szövetségről való hetenként visszatérő megemlékezés volt ez, amelyen a legszigorúbb munkaszünet volt kötelező, úgyhogy még az igásállatot is pihentetni kellett. Az Ur Jézus hazájának a népe is minden hét utolsó napján ünnepet ült, hallgatta a Szentírás egyes szakaszait és az azokhoz fűzött magyarázatokat, i- mádkozta a zsoltárokat, a jeruzsálemi templomban pedig ünnepi áldozatok követték egymást. Az apostoli egyház az Ur napját a hét utolsó napjáról áttette a hét első napjára, mint amelyen Krisztus Urunk halottaiból föltámadt. A hét napból álló hét rendszerét tiszteletben tartotta, mint az ősatyák honfoglalási korból fentmaradt hagyományát. Ennek a hagyománynak a misztikus hangsúlyozását találta különben a Szentírás első fejezeteiben, amely, mint az írott kinyilatkoztatás nyitánya, hat nap keretében fejti ki azt az alapigazságot, hogy minden világtér és annak minden ékessége és lakója a teremtő Isten alkotása, azé az Istené, aki maga a hetedik napon megpihent. Ennek a fejezetnek a teológiai tanítása mítosztalanítja az ókori Palesztinával szomszédos nagy kultúráknak bolygó- és állatistenekbe vetett hitét, és a világ fölött álló, a világot „legyen" szavával teremtő Isten mellett tesz tanúságot. A zsinat nem zárja ki annak lehetőségét, hogy alapos ellenérvek esetében még a hetek egymásutánjának a folytonosságát is megszakítsák, de az új naptár elfogadásában illetve visszautasításában az összes érdekeltek, elsősorban az Apostoli Széktől különélő testvérek állásfoglalására is tekintettel akar lenni. Az 1980-as új esztendő napjai még a Gergely naptár törvénye szerint követik egymást. A változó ünnepek is az eddigi rendhez igazodnak. Mi magunk is már sokmindent előjegyeztünk: üzleti tárgyalások napját, évi szabadságunk kezdetét, megjelenésre kötelező ünnepélyek napját, születés- és névnapokat, és any- nyi minden mást. De gondolunk-e arra, hogy ez az új esztendő is az Ur éve, ahogyan régi okleveleken szokták feltűntetni: az Ur ennyi és ennyiedik esztendejében. Az Űré, aki előtt ezer év annyi, mint egyetlen nap. Magyary Csilla Az új év mindig új remény életünk felleges egén. mit hoznak majd a hónapok? A friss fiatal január magát szívünkbe lopta már és ha eljön a február tudja, ő lesz a bálkirály. hisszük, felsüt reánk a nap s fénye mindig velünk marad. Bízón várjuk a holnapot:
