A Szív, 1980 (66. évfolyam, 1-12. szám)

1980-03-01 / 3. szám

OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO Hit, remény, szeEgyház retet: együtt hinPROBLÉMÁK és MEGOLDÁSOK ni, egymás szeretetén felgyúlva mindenkit szeretni, remélni, hogy együtt OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO elérkezünk az Atya házába: ez az Isten házanépének krisztusi életformája. A kereszténység kezdetétől fogva az apostolok hithirdetésének eredményeképpen ilyen közösségek alakultak meg mindenfelé. Ezek a közösségek „Krisztus gyülekezetének" (görögül: „ekklészia", ennek magyar fordítása az „Egyház» szó) nevezték magukat. Krisztus gyülekezete, az Egyház tehát nem más, mint a Krisztusban hívő embereknek a Szentlélektől éltetett közössége. Feje Krisztus, a hivek pedig a főhöz kapcsolt tagjai Krisztus testének (1. korintusi levél 12, 13). Mindegyiket a maga módján vezeti az egy Szentlélek, a közösség alapvető köteléke. Az Egyház Isten új népe. Már nem egy népfaj a választott nép, mint az ószövetség korában volt, hanem a világ minden népfajából egybegyűlt hívők serege. Krisztus megváltásának és a Szentlélek kegyelmének köszönhető ez. Valamennyi tagja Istennek szabad fia, keresztény méltóságukban egyenlő- ek Isten előtt. Alkotmánya a krisztusi parancs: „Szeressétek egymást, ahogy én szerettelek titeket." Ez az egy Egyház terjed el az egész földtekén és valósul meg mindenütt, ahol keresztények gyűlnek össze, hogy meghallgassák az Isten igéjét, megüljék Krisztus emlékünnepét, együtt vallják meg hitüket, ápolják szeretetüket, szítsák fel reményüket. Bármilyen kicsiny és szegényes is az ilyen gyülekezet, megvalósul benne az Isten Szentegyháza, jelen van maga Krisztus, hiszen ő mondta: „Ahol ketten vagy hárman összegyűlnek a nevemben, ott vagyok közöttük" (Mt 18,20).

128

P. Nemeshegyi Péter S.J.,

Mi a kereszténység?

Szenthagyomány és Szentírás A krisztusi evangélium hirdetése gyűjti öszszeaz embereket az Egyházba: Ezért fordított kezdettől fogva az Egyház nagy gondot a reábízott krisztusi tanítás sértetlen megőrzésére és továbbadására (Pál 1. levele Timóteusnak 6, 20). így száll tovább nemzedékről nemzedékre az Egyházban az „apostoli hagyomány". Ez a hagyomány Jézusból forrásozik, apostolainak tanításán alapszik, és az Egyházat éltető Szentlélek oltalma alatt hömpölyög tovább hatalmas folyamként a századokon át. Kifejezője az Egyház egész élete, tanítása, imája.