A Szív, 1979 (65. évfolyam, 1-12. szám)
1979-02-01 / 2. szám
92 Ha már Veszprémnél tartunk: a városnak 1487-ben volt egy Vitéz János nevű püspöke, aki azonban nem azonos a hasonló nevű nagy magyar humanistával és esztergomi érsekkel, hanem annak unokaöccse. Bolognában szerzett doktorátust és abban a reményben tért vissza Magyarországra, hogy nagybátyjáéhoz hasonló fényes egyházi pálya vár reá is. De hosszú ideig nem vitte többre a nagyváradi prépost Ságnál, mert nagybátyjának és Janus Pannoniusnak összeesküvése miatt egy ideig ö is elvesztette Mátyás király kegyeit. Csak később járt királyi küldetésben a pápánál és a francia udvarnál. 1480-ban végre szerémi püspökké tette a király, onnét került a veszprémi egyházmegye élére. Mátyás király halála után Miksa trónkövetelő pártjára állt, de II. Ulászló meghagyta a veszprémi püspökségben. Miksa hálából a bécsi püspökség kezelésével bízta megs a bécsi egyetemen előadásokat tartott a kánonjogból. mióta lengyel pápánk van, sokat beszélnek róla, mert II. János Pál krakkói érseksége idején, érdekes körülmények között létesült. Még az ötvenes években történt, hogy a len- IMova Huta temploma gyei kommunisták rekordidő alatt létesítettek a volt középkori királyváros tőszomszédságában, az agyagos földön egy kétszázezer lakosra tervezett hatalmas gyárvára st. A marxizmus teremtő lendületét akarták valamiképpen fitogtatni vele és modem, magasépítésű munkás negyedei, hatalmas vaskombinátja a jelent is ki akarta emelni a soktor- nyú és régi épületekkel teli Krakkó közelében. Ha a királyváros a lengyel múlt jelképe volt, Nova Hutából a lengyel (és marxista) jövő Nova Huta: tömegek a templomszentelés szabadtéri miséjén
