A Szív, 1979 (65. évfolyam, 1-12. szám)
1979-02-01 / 2. szám
80 KÖZÖS NYILATKOZAT. A szimpózium záró aktusán, Nairobi kated- rálisában, 30 pontból álló közös nyilatkozatot olvastak fel. A tanácskozások főbb megállapításait tartalmazta. A kiküldöttek mindenekelőtt sajnálattal állapították meg az afrikai közéletben tapasztalható színvonal csökkenést, amit Afrikában az utóbbi években a (politikai vagy vallási természetű) üldözések, a külföldi hatalmak beavatkozásai, az egyes afrikai államok biztonsági szerveinek túlkapásai és a vagyonos társadalmi osztályok önzése okoznak. A nyilatkozat nem támad nyíltan senkit, de nem kétséges, hogy a közelmúltban (és a jelenben) folyó szovjet és kubai beavatkozásokra céloznak, különösen az etiópiai (abesszín) eseményekre. Ott a vörös terrornak tízezrekre menő áldozatai vannak. Zaire második (shaba-i) inváziójára is gondoltak, amely ugyan nem volt eredményes, de nagyban hozzájárult a Zaire-i állam belső nehézségeinek fokozásához. Aggasztjják őket a rhodéziai harcok, a- melyek a szomszédos államok területére is átcsapnak, veszélyesnek tartják azt a kemény irányvonalat is, amelyet a dél-afrikai kormány feketéivel szemben újabNem lehet tagadni, hogy bizonyos enyhülés is mutatkozik az utóbbi időben. Mintha a vezetők megtorpantak volna az előttük nyíló szakadék láttára. Neto, Angola elnöke és Mobutu, Zairéé, akik halálos ellenfeleknek számítottak, Kinshasa-i találkozójuk alkalmával kibékültek egymással. Csád területén is, mintha enyhült volna Hissen Habré felkelőinek nyomása. A helyzet azonban nem rózsás, és ha az afrikai püspökök nem is kívánnak beleavatkozni országaik politikájának irányításába - mint a közös nyilatkozat mondja - főpásztori kötelességük, hogy bizonyos veszélyekre felhívják a figyelmet. A nyilatkozat hangsúlyozza az afrikai egység fontosságát és ennek megőrzése vagy megteremtése érdekében különösen azt tartaná fontosnak, hogy a vezetők ne csatlakozzanak a nyugati vagy keleti blokkhoz, őrizzék féltve Afrika semlegességét és főként azt a ballépést ne engedjék meg maguknak, hogy külföldi hatalmak katonai segítségét kérjék, és eltűrjék, hogy idegen hatalmak katonai bázisokat létesítsenek államuk területén. Országuk belső életét illetően pedig arra kell vigyázniuk, hogy az emberi jogokat védelmezzék, és az emberek szabadságát tiszteletben tartsák. Az afrikai keresztények figyelmét nyomatékosan felhívja a nyilatkozat arra, hogy nem tűrhetnek meg törést és ellentmondást keresztény lelkiismeretük és politikai lelkiismeretük között. A szebb afrikai jövő kialakításához önzetlen és a közügyeket egyéni előnyök keresése nélkül szolgáló személyekre van szükség. Afrika egyházai szeretnék ezt az embertípust kialakítani és nevelő munkájuk erre a célra összpontosul. Nem lehetnek eredményesek azonban ebben a törekvésükben az afrikai családok segítsége nélkül. ban képvisel._____________________ A Szimpózium Vezetősége Hyacinthe Thiandum bíboros (Dakar) az elnök, Maurice Otunga bíboros (Nairobi) első alelnök, Msgr. Albert Yungu, Csum- be (Zaire) püspöke a második alelnök. Msgr. Gabriel Tanaka, Jos püspöke (Nigéria) az angol, Msgr. Joachim N’Dayen, Bangui püspöke (Közép-afrikai birodalom) a francia érdekeltségű területeket képviselik a Szimpózium vezetőségében.
