A Szív, 1979 (65. évfolyam, 1-12. szám)
1979-10-01 / 10. szám
475 O Magyar Egyházirodalmi Iskola volt a oooooooooooooooooooooooooo neve a papneveldékben fennálló irodalmi egyesületeknek, amelyekben a nő- apróságok vendékpapok magukat az írásművekben gyakorolták és részint eredeti munkákat oooooooooooooooooooooooooo adtak ki, részint hírneves külföldi műveket ültettek át. Az Egyházirodalmi Iskolák igy számos kitűnő munkával gyarapították a magyar irodalmat. Legnevezetesebb volt közülük a budapesti, melyet véglegesen 1831- ben Somogyi Károly alapított, miután már 1788-ban hazai régiségek Day ka Gábor, 1814 körül pedig Guzmics Izidor "Magyar Társaság" -ba tömöritette papnövendék társait. így tett Fejér György a pozsonyi, Pázmándi Horváth Endre pedig a győri kispapokkal. A pesti kispapok tették lehetővé a székesfehérvári növendékekkel együtt a protestáns Berzsenyi verskötetének kiadását 1814-ben. □ A magyar keresztény középkor első két századának erős építési tevékenysége a XIII. században még gazdagabbá válik. Legnagyobb szerepük jut ebben a szerzetesrendeknek, amelyek közül a cisztercitáknak a század végéig már közel 20 rendházuk és templomuk áll. Közülük azonban csak az apátfalvai és a kérd templomok maradtak fenn. Ezek az ún. átmeneti stílus alkotásai, amelyben a román elemek mellett már gótikus formák is jelentkeznek. A cisz térdták egyházainál jelentékenyebb néhány hasonló elrendezésű bencés és premontrei templom. Közülük a lébényi bencés apátság templomát a XIII. század első tizedében építették, 1212-ben már készen állt. Három hosszhajós, bazilikális elrendezésű templom. Rendkívül magas középhajóval, kereszthajó nélkül, három félkörös záródású apszissal és gazdag kiképzésű kapuval. A főhajót eredetileg gótikus boltozat fedte, de ez a török háborúk alatt elpusztult és román keresztboltozattal helyettesítették. Ugyancsak újak a tornyok stílustalan sisakjai is. A lébényi templom rendszere a lombard bazilikák és a német átmeneti kor egyházainak szintézisét mutatja. Feltehető, hogy ez a szintetikus új típus Magyarországon keletkezett. Ugyanebben a rendszerben épült a jáki bencés templom, amelyet a lé- bényitől architektonikus szempontból a középső apszis nagyobb hosszúsága, külsejében a figurális és ornamentális szobrászati dísz gazdagsága különböztet meg. Az előbbi kettőhöz hasonló elrendezésű, de architektonikus részleteiben finomabb és franciásabb jellegű a zsámbéki premontrei templom, amely még mai (félig rombadőlt) állapotában is megkapó hatású. Ugyancsak a XIII. században é- pült Erdély legfontosabb középkori emléke, a gyulafehérvári szent Mihály székesegyház. Ennek külsején a híres ún. "fejedelmi" kapú, belsejében pedig a hosszhajó ad fogalmat eredeti alakjáról, amely a XIV. és XVI. században erős átalakításokon ment keresztül. Erdély egyéb átmeneti korú templomai közül a kis- disznódi és nagydisznódi egyházak érdemelnek még említést. - A XIII. század szobrászati emlékei közül a jáki templomot díszítő figurák (Krisztus és a 12 a- postol álló alakjai az érdekes architektúrájú homlokzat fülkéiben) állanak első
