A Szív, 1979 (65. évfolyam, 1-12. szám)

1979-10-01 / 10. szám

464 A szaporodó szekták társadalom- lélektani hátterét Dr. Benkő Antal val­láspszichológus (Klagenfurt) világította meg. Rámutatott a szekták és az egy­házi kisközösségek közötti különbsé­gekre, többek között a szekták zártsá­gára, szemben a karizmatikus egyházi közösségek nyíltságával. A családi és egyházi kisközösség u- tán a nemzet, a nemzetiség az ember é- letének az a harmadik közösségi kere­te, amely meghatározza fejlődését. A nemzetiségi állapot igen sokszor azo­nos a kisebbség vagy a diaszpóra, a szétszórtan élők közösségével. A nem­zeti kisebbség tudatára és magatartásá­ra ható történelmi, gazdasági és politi­kai tényezők lemorzsoló hatását Dr. Deák Ernő történész, egyetemi docens (Bécs) mutatta be a burgenlandi ma­gyarság helyzetének, a századforduló­tól napjainkig tartó sorsának szakszerű elemzésével. A nemzetiségi lét szellemi alapjait Siklós István író, költő, a BBC magyar osztályának helyettes vezetője, vázolta az általános humánum és a modern vi­lág változó kapcsolatának, az emberi lét földöntúli dimenziójának költői megfogalmazásával "Ember senki föld­jén" című előadásában. A nemzetiségi, kisebbségi kiszol­gáltatottság, a védtelenség állapotát Dr. Tóth János nemzetközi jogász, e- gyetemi magántanár (Genf) tudatosí­totta a hallgatóságban. Előbb a kisebb­ségvédelem jogi hátterének alakulását mutatta be a nemzetközi megállapodá­sok elemzésével. Előadásának második felében Tóth János bemutatta, hogyan alapított több évezredes kultúrát az e- rőszak, a kisebbségek üldözésének gyö­kere. Véleménye szerint azonban aze- rőszak gondolatvilága, társadalmat szervező ereje szétesőben van. A kongresszus a késő esti órákba nyúló félnapot szánt arra, hogy meg­hallgassa a Katolikus Magyar Egyetemi Mozgalom munkájáról és a magyar di­aszpóra egyház helyzetéről szóló be­számolókat. A helyi csoportok egymást követő jelentései tevékeny munkáról adtak számot. Különös figyelmet érdemelnek a hollandiai, a párizsi és az innsbrucki közösség helyi és hétvégi találkozói, a müncheniek csütörtök esti előadásso­rozata és a bécsiek decemberi lelkigya­korlatai. Kalniczky György újságíró, a KMEM főtitkára, átfogó képet adott a mozgalom mintegy két évet felölelő te­vékenységéről. Dr. Bácsváry Róbert SJ, az új né­metországi főlelkész "A remény jele a hontalanságban" címen tartott beszá­molót munkájának eddigi tapasztalata­iról és távlati terveiről. Majd Ambrus Szaniszló frankfurti magyar lelkész, a németországi Magyar Papi Szenátus el­nöke, beszélt a magyar pasztoráció és egyházközségek kialakulásáról és mai helyzetéről. Ezen a napon látogatta meg a kongresszust Dr. László István eisen- stadti (kismartoni) püspök, az ausztriai magyar katolikusok apostoli vizitátora. Meghallgatta a helyzetjelentéseket, és misét mondott a tavaly elhúnyt Wer­ner Alajos, a magyar egyházi zene meg- újítója, emlékére. Magyar nyelvű be­szédében emlékeztette hallgatóságát a nemzeti érzésben rejlő értékekre, ame­lyek az egyházra is kötelezettségeket rónak. "Vallási és egyházi téren ez azt

Next

/
Thumbnails
Contents