A Szív, 1979 (65. évfolyam, 1-12. szám)
1979-10-01 / 10. szám
459 A harmadikosok, ezek a 16-18 é- ves fiúk, kivétel nélkül házas emberek voltak. Akadt közöttük egy, aki iskolanyitás után temette a feleségét és két hónap múlva új asszonyt vett neki apja. A szokások szerint csak az apát kellett 3 évig gyászolni; a fiatalasz- szonyt, aki még gyereket sem adott a családnak, egy napig sem. Míg az apát 30 napig is ravatalon tartották, lezárt koporsóban, addig a gyemek nélkül elhunyt fiatal feleséget még aznap elföldelték. A másodévesek fele is házaséletet élt, az elsősök - 12-13 éves fiúk jórésze. Ebben nem volt semmi különös. A köztársaság törvénykönyve írhatott, a- mit akart, a modem nyugati törvény - könyvekből kinyírt paragrafusok és házassági rendszabályok ott porosodtak a városháza polcain. Alig volt az iskolában gyerek, akit el ne jegyeztek volna a szülők. 8-10 é- ves korukban már el is intézték egy másik családdal, hogy fiukat azok lányával összeadják. A kis vőlegények soha nem látták menyasszonyaikat és ha gyerekkorukban játszópajtások is voltak,most már nem találkozhattak. A házasság egyedül a szülők ügye volt, a fiúknak, nem is említve a lányokat, eszükbe sem jutott, hogy ellenkezzenek vagy véleményt mondjanak. A házaséletet élő diákok nem voltak otthon többek engedelmes fiúknál; a nagy kínai családban a nagyszülők és ezek halálával az idősebb szülék kormányoztak. Éppen az a gyök érzet, mely fönntartója a kínai életnek: a család, nagy egysége és széttörhetetlen ősi, tradicionális és patriárchális rendszere mellett súlyos, bár csak egyéni problémákat hordott. A korán házasodó fiúk mellett korán megöregedtek asszonyaik, gyakran vettek 15 éves fiúnak 25 éves lányt, hogy otthon legyen, aki a családi munkákat elvégezze. Mire a fiú férfikorba került, felesége elöregedett; új asszonyok kerültek a házhoz, a vagyoni lehetőségek szerint második, harmadik feleségek. E mellett azonban a külsőséges erkölcsöknek halálos szigorúsággal betartott szabályai uralkodtak. Egy férfi nem beszélhetett az utcán idegen asz- szonnyal, még feleségével sem. A félj elől ment, ha valahova látogatásra indultak - az asszony pedig három lépéssel mögötte. A diákok soha nem beszéltek az otthonról. Különösen feleségükről nem. Ha gyermekük született, el nem árulták volna. Valami beléjük nevelt illemszabály tiltotta ezt. Szeder Mihály A lőcsíalvi pap naplójából: H ajnalok hajnalán zörgetett Julis asszony a lőcsfalvi pap ajtaján. A pap felriadt, zseblámpája fényével álmos szemmel az órára pil
