A Szív, 1979 (65. évfolyam, 1-12. szám)
1979-10-01 / 10. szám
448 mélkedésnek is az a kulcsa: "Mi az, ami megosztható? Csak a gondolkodás, az erkölcsi kritériumok, vagy maga az evangélium által megvilágított élet?" 4. A negyedik fejezetben az Úrral való közvetlen beszélgetésről volt szó. Annak elterjedt és nagyon értékes közösségi formája azok az imaösszejövetelek, amelyeket az utóbbi években az ún. katolikus pünkösdisták végeznek. Hetenkint néhányan össtejönnek, i- dőnként nagyobb kongresszusokon vesznek részt, és spontánul imádkoznak. Például az egyik elkezdi hangosan mondani a Miatyán- kot. A másik saját szavaival fordul Jézus Krisztushoz, vagy segítségül hívja a Szemléiket. Egy harmadik hirtelen intőnél egy éneket, pillanatok alatt többen csatlakoznak hozzá. Egyik hangosan felkiált: "Dícsértes- sék az Isteni" Időközben az ének erősödik, és egyszerre mindenki énekel. Egyesek nyelveken beszélnek. Mindez teljesen spontán és látszólagos rendetlenségben folyik. A rend a kialakuló lelki harmóniában van. Az imának ezzel a nagyon is keresztény formájával a kereszténység első idejében találkozunk, és az utóbbi században a protestáns pünkösdisták gyakorolták. Legújabban eléggé terjed a katolicizmusban is. Lelki beállítottságú légkör keletkezik, amelyben erős a hit és az a tudat, hogy ez az ima a Szentlélek munkája. Felszabadítja a vallásos élményeket, és felbátorít tanúságtétel formájában való kifejezésükre. Maga az a tény, hogy spontán imákat hallgatnak meg, megtéréseket és olyan belső változásokat eredményez, amilyeneket reflexióval nehéz lenne elérni. Jelenthet-e ez valami veszélyt? Azt mondhatnám, hogy egyes esetekben és bizonyos alkalmakkor túlsók érzelem szabadulhat fel nem egészen kiegyensúlyozott személyekben, és talán nincs meg a megfelelő képességük, hogy ezt kellően feldolgozzák. Maga a lelki elmélyülés az érzelmi életre bizonyos gyógyító hatással van, de nem mindent meggyógyító csodafű. Fennáll a veszély, hogy az így végzett ima eltávolodik az élettől, hogy adott esetben ne kelljen emberi eszközöket is alkalmazni. Ezek közt a lelki megnyilvánulások közt akadhatnak olyan jelenségek, amelyek beavatottabb megkülönböztetést igényelnek. 5. A néma, hallgatásba merülő imának is hasonlóképpen megvan a közös formája. Ebben két dolgot lehet megosztani. Az első a megkülönböztetés, ami a csendben végzett imánál mindig nagyon fontos. A hallgatásba merülő ima egy belső világba vezet, és az ember el tudja mondani, hogy mit érzett. Ennek az élménynek elmondása a közösségben igen fontos, hogy mások segítségünkre lehessenek. Ugyanis az, akinek nagyobb tapasztalata van, meg tudja világítani, mi történt. Másrészt a megosztott tapasztalat olyan, mintha mind megélték volna. Szent Ignác imamódszere minden imaóra után egy negyedórát szán magának az imának a megvizsgálására. Ezt a szellemek megkülönböztetésének nevezzük. Célja megvilágítani az ima folyamán történteket, biztosítani a haladást, és felfedezni a nehézségek okát. Az ilyenfajta imában mindig növekedni kell, és a haladás hiánya már maga felülvizsgálatra szorul. A szentignáci lelkigyakorlat azonfelül azt is feltételezi, hogy a lelkigyakorlatozó mindennap tart megbeszélést vezetőjével, hogy imájának eseményeit közösen megbeszéljék. Nem azt kell elmondani, amit az ember gondolt, hanem amit érzett, ami történt, amit megélt, amit tapasztalt. Azt, amit a tizenhatodik század nagy lelki mestere egyéni formában javasolt, manapság közösen is meg lehet kísérelni. Ezt meg lehet anélkül is tenni, hogy az ima alatt egyedül lennénk. Lelki- gyakorlat idején például mindenki akkor és ott végezheti el imáját, amikor neki megfelel. Napjában egyszer összejönnek, hogy megosszák élményeiket. A másik dolog, amit meg lehet osztani, még fontosabb. Ebben az imában az ember csendben érintkezik az Úrral. A kapcsolat annál intenzívebbé válik, minél mélyebb a csend. Ugyanaz történik egymás között is. Összejönnek, és az egymással való kapcsolat jelképéül kört alkotnak. Talán egy Miatyánkkal kezdik el. Utána belső összesze- dettségre törekszenek. Ha úgy tetszik, mindenki végez relaxációt, és a maga módján i- mádkozik. Erre vonatkozólag az ötödik feje-