A Szív, 1979 (65. évfolyam, 1-12. szám)
1979-09-01 / 9. szám
430 Küldöttségek tagja- és vezetőjeként többször vett részt a Vatikán képviseletében nemzetközi konferenciákon és 1971 óta titkára volt a Cor Unum Bizottságnak, mely akkor alakult konzultatív és központi minőségben a fejlődésben lévő országok vatikáni segélyezésére. • Casaroli érseknek az el- húnyt Villot bíboros helyébe való kinevezése világszerte nagy feltűnést keltett. Az államtitkársághoz tartozó ü- gyek a többi állammal kapcsolatosak s ez a Vatikán igazán politikai jellegű hivatala. Az érseket sokan a Szentszék új keleti politikájának alkotójaként tekintették s mint ilyennek, sok ellenzője is volt. E körökben kinevezése csalódást is keltett. Sokan emlékeznek még arra, milyen ellentétbe jutott a Szentszék keleti politikája épp a lengyel püspöki karral. Ellenfelei most sem alusznak és azt hangoztatják, hogy ha igaz az, amit védelmére mostanában a vatikáni körök felhoznak (hogy ti. ő csak pontos kivitelezője volt, nem kitalálója a VI. Pál pápától kitervezett keleti politikának), nem kell-e tévedéssel elmarasztalni a Vatikánt, hogy egy ilyen gépiesen engedelmeskedő és nem önállóan gondolkodó valakire bízza az államtitkárságot? Casaroli számos nyilatkozatából azonban az tűnik ki, hogy világosak voltakelőtte a Keleti Blokk adottságai és a saját lehetőségei és sohasem kergetett illúziókat. Akik közelről ismerik, barátságos, de határozott tárgyalófélnek tartják. S minthogy II. János Pál még krakkói érsek korában hangoztatta, hogy elsősorban lelkipásztornak tekinti magát, nem másnak, Casaroli érsek kinevezésének csak külön jelentőséget kölcsönöz ez a tény. • A Szentszék « kiadásában jelentek meg azok a költemények, amelyeket Karol Wojtyla krakkói bíborossága idején 1965 és 1973 között írt. Az olasz fordítás munkáját Alexandra Kuczab és Mar- gherita Guidacci végezték. *A Keresztény Egység Titkárságának vezetőjét, a holland Willebrands bíborost Pimen pátriárka fogadta Moszkvában. A bíboros II. Hja, georgiai katholikosz-pátri- árka meghívására ment több napos látogatásra szovjet Georgiába. • A keresztény demokrata párthoz közel álló olasz közvéleménykutató intézet, a Doxa, közvélemény kutatást végzett a jelenlegi pápa népszerűségéről. Az e- redményt az Europeo képeslap tette közzé. E szerint 47.7% nagyon megnyerőnek tartja II. Pál egyéniségét, 36.5% megnyerőnek. 53% úgy véli, hogy elődjénél jobban tölti be hivatalát, 68%, hogy pápasága jót tesz az olaszoknak, 72% szerint az egész világnak. • Carlo Confalonieri bíboros szerint, aki sokáig XI. Piusz magántitkára volt, már ez a pápa is gondolt egy második vatikáni zsinat megtartására. Körkérdést is intézett az ügyben a bíborosokhoz, akik nagy vonalakban mind megegyeztek vele, csak a nem o- lasz kardinálisoknak volt politikai jellegű meggondolásuk a zsinat ellen. • A pápa két német püspököt is kért, hogy a főpapok hivatali korhatárát megszabó zsinati dekrétum ellenére még két esztendeig maradjanak meg beosztásukban. Hermann Volk bíboros (Mainz) és Josef Gräber (Regensburg) az érdekelt főpapok. • A Szentatya a görlitzi születésű Georg Zur prelát üst nevezte ki Zambia és Malawi apostoli pro-nunciusává. A prelátus eddig a Va
