A Szív, 1979 (65. évfolyam, 1-12. szám)

1979-08-01 / 8. szám

tek a válást és a tanszabadságot érintő rendelkezések. Bár ami a polgári válási törvényeket illeti, a szabad nyugati társadalmakban nincsenek olyan polgári rendelkezések, amelyeknek kötelező e- rejét csak hívő ember értheti meg. A spanyol körülmények között ez még szokatlanak számít s a múlttal, még hozzá a közelmúlttal szemben is, a hagyományoktól való eltérést jelenti.

gániskolákban esetleg a hitoktatást eltörli s az állami oktatási intézményeket egy harcos laicizmus melegágyaivá változtatja. Mind olyan problémák, a- melyek az emberek bizonytalansági érzetét növelik az új alkotmánnyal szemben.

Bár olyan felfogás is van spanyol katolikus körökben, hogy a hagyományos spanyol vallásosságot nem kell az

emlék tavaly decemberből: szavazás az új alkotmányra (94% igen)

Az oktatási problémák is zavarók egy olyan államban, ahol a közoktatásban is eleddig szinte kivételezett állapotot mondhatott magáénak az egyház és ösmeretlen fogalom volt a nem kon- fesszionális, vagy magániskola. Főként attól tartanak, hogy az idevonatkozó rendelkezéseket egy szocialista beállítású kormány nem biztos, hogy kellő jóakarattal fogja értelmezni, a nem maúj alkotmánytól félteni. Az évek folyamán az tulajdonképpen megszűnt és a fő érték már a Franco éra idején nem az igazság, nem a szabadság volt az emberek szemében, hanem az összkomfort. Elanyagiasodtak a spanyolok.

Egyes katolikus körökben pedig még meg is kérdőjelezik a régi spanyol vallásosság igazi ért át ét. Nem volt ez mindig őszintén elmélyült, legtöbbször