A Szív, 1979 (65. évfolyam, 1-12. szám)

1979-08-01 / 8. szám

370 az őszintén átbeszélt ellentétek elsimul­tak. Egyes megfigyelők szerint ez még gyorsabban megtörténhetett volna, ha a püspökök több teológust bocsátanak be a konferenciára. Az előkészítésben most is ezeknek kérték ki tanácsát, de a tárgyalá­sokhoz nem bocsátották olyan nagy számban őket, mint Medellínben. Ott u- gyanis az történt, hogy a CELAM velük dolgoztatta ki a tárgyalások terveit, és miután a püspökök ebből a munkából ki­maradtak, a konferenciát követő paszto- rális megvalósítás munkája is kicsúszott valahogy a püspökök kezéből a teológusokéba. Ez több szempontból hátrányos volt s most ezért lett kevesebb a résztvevő szakteológusok száma. A főpapok nem akarták azt a látszatot kelteni, hogy a határozatok végrehajtásával is megbíz­zák megint, mint valami külön dikasztéri- umot, a szakértőket. így PuebIában a püs­pökök maguk állítottak szinte a semmiből elő minden dokumentumot. Bár a teoló­gusok kívülről tanácsadókként segítették őket s javukra lehet írni például, hogy a püspökök többsége nem a liberációs teo­lógia mellőzésének szándékával indult a tárgyalásoknak. így egy Medellínnel ezen a vonalon szembehelyezkedő új irányzat kialakulását hiúsították meg. Ugyanakkor viszont sok szakértő mellőzöttnek érezte magát és — egyes megfigyelők szerint — ők voltak igazi szervezői az ellenkonferen­ciának. Ezeket a mexikói napisajtó Puebla ellenzékének tartotta s a püspökök közül is jó páran rossz szemmel is nézték őket és a módot, ahogyan a felszabadításról és az igazságosságról nyilatkoztak. A 14 nap fáradtságát mutatta, hogy a zárónyilat­kozat elfogadása után távoztak Pueblából — még egy bizottságot sem hagyva maguk mögött, amely a végső simításokat végez­hette volna a dokumentumokon. A brazí­liai Helder-Camara érsek nehezményezte is, hogy a záró dokumentumok végleges Lorschsider bboros Lopez Trujillo püspök Baggio bíboros

Next

/
Thumbnails
Contents