A Szív, 1979 (65. évfolyam, 1-12. szám)
1979-08-01 / 8. szám
337 általános: ... hogy a népek több testvéri oooooooooooooooooooooooooo szeretetet tanúsítsanak egymás iránt — különös tekintettel a fejlődő népekre. ISMERET és IMÁDÁS Imaszándékunk tulajdípnképpen arra utal, hogy a Populorum prog- oooooooooooooooooooooooooo ressio enciklikában hangoztatott emberi szolidaritásnak és testvériességnek minél általánosabb érvényt szerezzünk. Az elmúlt tíz évben a világban a konfliktusok és feszültségek csak szaporodtak, az iparosított országokat egy új gazdasági krízis érte s ennek egyik következménye, hogy érezhetően csökkent az a segítség, amelyet ezek az országok a Harmadik Világnak nyújtottak. Ezt a tényt 1976-ban már a 77 legelmaradottabb és legszegényebb nemzet a Manila-i Konferencián megállapította. A globális helyzet ma különösen botrányossá teszi azt a pazarlást, ami a fegyverkezés folytán főként a fejlettebb országokban folyik. Ezek 1975-ben például 213 millió dollárt költöttek fegyverkezésre, ami 65 dél-amerikai vagy afrikai nemzet egy évi jöHAVI IMASZÁNDEKOK védelmének felel meg; egyenlő a föld minden országának tanügyi kiadásaival; kétszerese a világ népjóléti célokra fordított pénzösszegének és tizenötszöröse annak a segélynek, amelyet a Harmadik Világ kapott a gazdaságüag fejlettebb nemzetektől. Ebből is látható, müyen mesz- szire esünk még a szolidartásnak az enciklikában hangoztatott ideáljától. — Mégsem mondhatjuk egészen, hogy a népek feje fölött nyomtalanul szállt el az enciklika. Sok kezdeményezés történt az utóbbi é- vekben is a szegényebb országok megsegítésére. Főként a fiatalság nyitott ezek felé a nemzetközi problémák felé. 25 keresztény országban 1,326 mindkét nembeli fiatal alakította meg azt a nemzetközi szervezetet (FOCSIN), mely a Harmadik Világ önkéntes felsegélyezését szolgálja (1975). De sok feladat vár még ránk ahhoz, hogy a világ emberibbé, testvériesebbé, békésebbé legyen... missziós: ... hogy a családi életet Afrikában a keresztény eszmék befolyásolják. Az imaszándékot sajátos megvilágításba állítja az afrikai püspökkari konferenciák 1978. júliusában Kinshasá-ban (Zaire) tartott plenáris gyűlése. Ez három szempontból tárgyalt a családi életről. A házasságról, a fiatalok vallásos neveléséről és a családi életnek evangelizációs jelentőségéről. A konferenciák terve még 1977-ben született az afrikai püspökök közös tanácskozásán, ahol a lelkipásztori kérdésekre a fekete civüizációra való különös tekintettel keresték a megoldásokat. Tárgyaltak az egyházi élet minden területén kívánatos szolidan-
