A Szív, 1979 (65. évfolyam, 1-12. szám)
1979-07-01 / 7. szám
331 t ^ pilisszentkereszti apátság eredetileg oooooooooooooooooooooooooo cisztercita apátság volt. A ciszterciek 1184-ben telepedtek meg a pestmegyei apróságok kisközségben és itt állt hányatott sorsúvá lett apátságuk, melynek kriptájában oooooooooooooooooooooooooo temették el Gertrúdisz királynét, Andechsi Berthold herceg és Ágnes grófnőnek leányát, II. András király tragikus véget ért feleségét (1213). A tatárjárás idején az épületeket teljesen lerombolták, de az országból kitakarodó tatárok utáni nagy újjáépítés idején teljesen új- hazai régiségek jáépitették az apátságot, hogy aztán ismét romhalmaz legyen belőle a törökdúláskor (1526). A törökök kiűzése után a birtokot a magyar pálos rend foglalta el. Ők építették a régi kolostor romjaiból a ma is fennálló plébániatemplomot (1766), mely gyönyörű faragású keresztjével búcsújáróhelynek számított. A pálosok távoztával az apátság birtoka a vallásalapé lett. A pilisi apát címét pedig az első szerzetesekre való emlékeztetésként a ciszterciták zirci apátja viselte. □ A Mária Terézia által kiadott Ratio educationis (latinul: a nevelés rendje) egy 1777-ben megjelent királyi rendelet volt, amely legelőször rendezte államilag Magyarország közoktatásának ügyét. Tartalmára a régebbi jezsuita Ratio studiorum (tanmenet) mellett hatással voltak a kor felkapott pedagógusai is (Francke, Rousseau, Basedow). Az állami ellenőrzés szempontjából az országot Erdély kivételével 9 tankerületre osztotta sezek élére főigazgatókat állított. Elemit, hat osztályú gimnáziumot, két bölcsészeti és két jogi osztályból álló akadémiát és egyetemet állapított meg, mint iskolai fokozatokat és először vette be a tantárgyak közé a magyar történelem kötelező tantárgyként való tanítását. E nagy koncepciójú tanulmányi rendszernek szerzői Urményi József, a magyar királyi udvari kancellária tanácsosa és Tresztyánszky Dániel, a bécsi udvari kamara levéltárosa voltak, de munkatársaik közt számos kiváló magyar pedagógus is szerepelt, akik közül ma már csak Makó Pál, a volt magyar jezsuita ismeretes, ő akkor a bécsi Theresianum köztiszteletben álló tanára volt. A Ratio educationis érdeme, hogy Magyarország közoktatásügyének az osztráktól független fejlődést biztosított és az elemitől az egyetemig egységbe foglalt oktatási rendszer színvonalát emelte. A Mária Terézia féle Ratio egészen 1806-ig volt érvényben, amikor is kiadták a II. Ratio educationis királyi rendeletet. Ez az elsőtől sok mindenben eltért: csökkentette az órák és a tantárgyak számát; az első túl bonyolultnak bizonyult. A két ratio csak királyi rendeletek voltak, nem országos törvények. A magyar protestánsok nem is ismerték el őket s végrehajtásuk ellen mindig tiltakoztak. A katolikusok elfogadták, ha egészében nem is tetszett nekik, hogy mindkettő szerintük túl modern pedagógusok elméletét követte s benne a hasznossági elv gyakran a nevelés eszmei céljainak háttérbe szorításával érvényesült. De az ilyen elméleti kifogásoktól eltekintve, az ország katolikus iskolái a második Ratio educationis útmutatásaihoz általában alkalmazkodtak és
