A Szív, 1979 (65. évfolyam, 1-12. szám)
1979-07-01 / 7. szám
325 nak. A vallásos és lelkipásztori helyzet talán mégsem olyan vigasztalan, amilyennek első pillantásra látszik. De illúziókban sem ringathatjuk magunkat azzal, hogy a valláshoz való visszafordulás tömegmozgalommá lesz. A befogadóképes fiatalság részéről az a veszély is fenyeget, hogy lassankint elzárkózik és elkülönül a vallási közösségtől, s a magukramaradás sok fonák helyzetet teremthet. A lelkes fiatal papok vezetése alatt álló ilyen csoportok sokszor abba a hibába is eshetnek, hogy elszigeteltségükben egyházpolitikai vagy belső lelkipásztori okokat és okozatokat összekevernek egymással. Ebből adódik, hogy tájékozatlanságukban a rendszer gerinctelen kiszolgálóit látják csak a püspökökben, vagy erélytelen tárgyalófelet csak a Vatikánban. Csak a tárgyalások menetébe kissé beavatott szemjellegzetes óvárosi részlet Prágában lélő előtt világos, mennyire tehetetlen a Vatikán és mennyire hajthatatlan a kormány. Amikor a Szentszéknek a mai napig nem sikerült pl. Jozef Gábris érseki kinevezését (az újonnan alapított Trnava-i érsekség élére) elismertetnie, mert a kormány hajthatatlanságától azt várja, hogy a Szentszék így majd kénytelen lesz Jozef Vrana (olmützi adminisztrátor) esetében szó nélkül eltűrni, hogy a Pacem in terris papi mozgalomban vállalt szerepét tovább folytassa. A Vatikán meg nem alkuvó álláspontját a cseh és szlovák papok többségének helyeslése kíséri. De sok félreértést megelőzne, ha a Szentszék információspolitikáján némi változtatás esne. Kívánatos lenne, hogy a hívek és a papság ne csak az állami egyházügyi szervek jelentéseire legyenek hagyva, hanem a vatikáni rádió cseh és szlovák adá
