A Szív, 1979 (65. évfolyam, 1-12. szám)
1979-07-01 / 7. szám
322 wlt kommunista, a kommunista eszmékkel kacérkodott, sokszor baloldali e- lemeket hívott kormányába, ami viszont nem akadályozta abban, hogy rendőrségével ne üldöztesse a baloldalt. Pekinget választotta száműzetése helyéül, met a kambodzsai önállóságot a kínaiak kezében biztosabbnak ítélte mint az oroszokéban. Ezzel persze az járt, hogy a kínaiak által ajánlott (kantom konferencia 1970) Laosz-Északvietnám szövetséghez csatlakozzon. A vietkong nyílt hadviselése az amerikaiakkal és dél-vietnámiakkal szövetkezett Sihanuk ellenes Kambodzsában a vietnámi elemek üldözését hozta magával. A Phnom Penh-ben élő százezernyi vietnámiból mintegy húsz ezret legyilkoltak, a többi félelmében vietnámi területre menekült. Ugyanezt tették a Dél-Vietnámban élő khmer elemek a megtorlás elleni félelmükben. Ezek Kambodzsa területére menekültek vagy csapatosan csatlakoztak a vietkong- hoz. Az észak-vietnámi megszállók tudták, hogy a khmer lakosság szemében ellenszenvesek, igyekeztek ezért a kezükben lévő kambodzsai területek köz- igazgatását a vörös khmer csapatok kezére juttatni anélkül, hogy a felügyeletet teljesen kiengedték volna kezükből. Nem akarták, hogy az legyen majd a látszat, hogy a kambodzsaiak északvietnámi segítség nélkül szabadítják fel országukat. A VÖRÖS KHMER SZEREPE. A khmer kommunisták története egybeesik a vietnámi kommunistákéval - ha ezt nem szívesen emlegették is a khmer pártban. Amikor Ho Csi Minh 1930-ban megalapította az indokínai kommunista pártot, a Kambodzsában élő kínaiakból és vietnamiakból is csatlakoztak hozzájuk. Khmer elemek csak a japán megszállás idejében kapcsolódtak be a mozgalomba. 1945 u- tán alakul Phnom Penh-ben egy egyetemista csoport, amely erősen kambodzsai khmer öntudattal rendelkezik, de ugyanakkor kommunista eszmékkel is kapcsolatba kerül, de amellett, hogy a kommunisták antikoloniális felfogását osztják, a párttól távol tartják magukat erős annamita (vietnámi) jellege miatt. Ezek a diákok Hanoiban és Párisban (a kambodzsai intelligencia nagyrészt e két helyen kapta iskolázottságát 1945-ig) a francia kommunisták védőszárnyai alá kerültek. Tanulmányaik befejeztével Phnom Penhbe térnek vissza, baloldali politikai tevékenységre adják magukat, ahol jobb híján Sihanuk pártjához csatlakoznak (az 50-es évek végén feloszlik a khmer kommunista párt) és miután itt magas posztokat töltenek be a kormányban, a baloldal ellenes pártok tevékenysége miatt lassan földalatti mozgalomba szorulnak, majd Pekingbe és Hanoiba emigrálnak. Sihanuk letétele után csatlakoznak Pekingben alakított felszabadító kormányához (1970) és az események sodrában Sihanuk eredeti munkatársaitól a saját (radikálisan baloldali) csoportjuk kezébe kerül az ügyek intézése. Történelmi averziót éreznek a vietámi kommunistákkal szemben. Főpártfogójuknak Kínát tekintik, nem a Szovjetúniót. Az oroszok egyébként azért sem bíznak teljesen meg bennük, mert eredetileg is több kapcsolatot ápoltak a francia, mint az orosz kommunista párttal. Ez legutóbb kitört ellentéteiknek is a gyökere.
