A Szív, 1979 (65. évfolyam, 1-12. szám)

1979-07-01 / 7. szám

320 tekintélyük a khmer-eknek a francia gyarmatosítók előtt. A hadseregben ál­talában ök csinálták a nagyobb karriert, mint a vietnamiak. LAOSZ. Indokína legjelentéktelenebb és legkevesebb lakossal rendelkező állama. 3.4 millió ember élt területén 1976-ban. A népességből csak 60% tartozik a thai- landiakkal valamiképp rokon laótákhoz. A hegyi törzsek a khmer-ekkel rokon Kha és Meo csoporthoz tartoznak. Az utóbbiak szenvedtek legtöbbet a vietnami harcoktól, belőlük kerülnek ki legnagyobb számban a menekültek. A laoszi had­sereg zömét is ők alkották. A francia uralom idején sok vietnámi jött ide is mun­kára, utódaik ma is jelentős kisebbséget alkotnak. Laosz hátrányára van szom­szédaival szemben az is, hogy az egyedüli tengeri kikötővel nem rendelkező ál­lam, közlekedési lehetőségei még Kambodzsáénál is korlátoltabbak (sem vasút, sem országútok). A Mekong folyó csak az ország területén belül hajózható, utána Phnom Penh-ig sziklás medre és sodrása miatt nem használható hajózásra. Ha eh­hez hozzávesszük, hogy szinte semmi ásványi kincse nincs, érthető elmaradt gaz­dasági helyzete. Politikailag és katonai vonalon mindig nagyobb szomszédjaitól (Thailand, Vietnám) függött. Északi része régebben is vietnámi érdekekkel kap­csolódott, a gyarmati időkben is Vietnám kereskedelmével volt szoros kapcsolat­ban. A déli részt szintén régi időktől kezdve gazdasági érdekek fűzték Thailand- hoz. Az a semleges Laosz, amelyről a genfi konferencia (1954) tesz említést, va­lójában mindig csak papiroson létezett. SZÉTFORGÁCSOLÓDÓ BUDDHIZMUS, elnyomott keresztény kisebbség volt mindig jellemző az indokínai népekre. A terület régi elnevezése is sejtteti, hogy ezen a vidéken India és Kína kultúrái találkoznak egymással. A khmer-ek (miként a laosziak és a thai-földiek) nagy többségben buddhisták. Ennek is ún. Hinayana ágához tartoznak, amely az egyéni üdvösségre helyezi a fősúlyt és in­kább kontemplativ beállítottságú. A vietnámi buddhisták viszont a buddhizmus egy későbbi irányzatához, a kollektív szellemű és harciasabb Mahayana ághoz tartoznak. Ezek eszmevilágára más vallások is mindig hatással voltak, s nem rend­kívüli, hogy a kereszténység, a szekták náluk értek el nagyobb hatást. A katoli­kusok régi hagyományokra tekintenek itt vissza. A különféle szerzetesrendek oly eredményes térítést végeztek a 16. század folyamán, hogy száz év alatt 200 e- zer hívük volt. Főképp az alacsonyabb társadalmi osztályokból és bizonyos hegyi törzsekből. Az egyháznak nem sok haszna származott abból, hogy a buddhisták keresztényüldözéseivel szemben a francia gyarmati hatalom védelmét vette i- génybe. Mint ahogy abból sem, hogy szinte kizáróan Vietnámra összpontosí­totta minden tevékenységét. Kétségtelen, hogy itt jelentékeny számú hívőre tett szert, de a Vietnámmal szomszédos államokban csak vietnámiak és kínaiak közt tudott híveket szerezni magának. Kambodzsában pl. a vietnámiak ellen fellángoló ellenszenv, az ember-irtás és a kiutasítások 1976-ra 5 ezerre zsugorította a (min­den lelkipásztori gondozást nélkülöző) valaha 100 ezres létszámú keresztények számát (1950). Az nem vigasz, hogy egyéb vallási közösségek ereje is megcsap-

Next

/
Thumbnails
Contents