A Szív, 1979 (65. évfolyam, 1-12. szám)

1979-07-01 / 7. szám

305 Milyen furcsa és következetlen: csak épp a szent dolgokkal kapcsolat­ban felejtjük el sokszor ezt az elemi szabályt. Már nisszai szent Gergely fi­gyelmeztette híveit meg a papokat: csak az beszéljen Istenről, a Vele kap­csolatos dolgokról, akinek tiszta a szí­ve és rendben van a lelkiismerete. Két­szeresen vigyázni kell tehát főleg a "bűnösök”-nek: legalább a kellő alá­zat kell pótolja a hiányzó tisztasá­got. Metykó Edit Roráte... Kiszáradtam. Sem agyam, sem szívem nem működik. Mint kialudt vulkán, tátongó kráterrel haldoklóm az égre. Ó, Uram, öntözz meg végre! Megbénultam. Karom, mint két karó, Lábam, mint két gólyaláb, vonszolom mázsás néma lelkemet, s mint partravetett hal tátogatok félve, ó, Uram, öntözz meg végre! Gúzsba kötözve minden gondolatom, nem száll fel az égre panaszos, bús dalom, sem csengő hálaének, csak esengek kérve: Uram, égi kegyelmeddel, ó, öntözz meg végre! Budapest, 1971. december

Next

/
Thumbnails
Contents