A Szív, 1979 (65. évfolyam, 1-12. szám)
1979-05-01 / 5. szám
224 OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO IV /liért nem hallunk ma a Holland Egy* ” ' házról annyit, mint régebben? Ta- PROBLÉMÁK és MEGOLDÁSOK Ián azért, mert a 60-as évek újítási lázának főszereplői visszavonultak? Vagy OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO mert a konzervatív erők "rendet csináltak" a holland egyházi berkekben? Vagy egyszerűen azért, mert a holland katolikusok elfáradtak és elaludtak? A helyzetet közelről szemlélők azt mondják, hogy a felsorolt három magyarázat mindegyikében van valami igazság. A legfőbb ok azonban, hogy a holland katolikusok belső problémáik boncolgatásába belefáradtak és felfedezték, hogy az őket körülvevő társadalomért is felelősek. Ennek a tudatosulásnak a következménye, hogy náluk ma a két véglet tábora van növekedőben: a radikálisoké és az integristáké. A holland helyzetet a francia napilap. Le Monde, egyik riportjában így jellemezte: "Hollandia, a jómód és a tolerancia hazája". Fején találta a szöget. A többi európai országhoz hasonlítva, a 14 milliós Hollandia valóban gazdag benyomást kelt. A világ legnagyobb multinacionális üzleti vállalkozásaiból háromA mozgalmas 60-as évek után... Holland Katolikusok nak is itt van a központja, az emberek jói keresnek, a gazdagokat az állam jól megadóztatja (egyes esetekben jövedelmük 72%-a megy adóba), a munkanélküliekről és nyugdíjasokról egész Európában itt gondoskodnak a legelőnyösebben. És Hollandia kétségtelenül a tolerancia hazája. Homoszekszuálisok, férjezetten anyák, kábítószerekkel élők, nős papok itt találkoznak a legkevesebb társadalmi előítélettel. Európában ez az egyetlen ország, amelyik a hatvanas évek kontesztáló fiatalságát nagyobb megrázkódtatás nélkül asszimilálni tudta, egyes vezetőiket politikai állásba juttatva, elgondolásaikat átvéve és megvalósítva. A jólét és tolerancia mellett azonfelül még feltűnően nagylelkűek is a hollandok. Az állam bruttó jövedelméből évente 3.1% jut a Harmadik Világ népeinek különféle felsegélyezésére, az ország határai egészen a legutóbbi időkig tárva-nyitva álltak volt gyarmataik lakói előtt (főként surinamiak és molokkai- ak), és számtalan dél-európai vendégmunkást fogadtak be. A lakosság 5%-a ma nem a fehér fajhoz tartozik. A 70-es évek elhúzódó gazdasági krízise, a benzin behozatal elkövetkező nehézségei, saját földgázkészletük esetleges kimerülése — mind olyan tényező, a- mely nem tünteti fel rózsás színben a holland jövőt sem. Lehet, hogy aranykoruknak végső fázisát élik. A van Agt-kormánynak messze néző gazdasági tervei
