A Szív, 1979 (65. évfolyam, 1-12. szám)

1979-01-01 / 1. szám

23 dította neki hívét a további kitárulkozásnak . — A csudát — sóhajtott fel újra Kurics Miklós. — Erzsi teme­tése után elvesztettem minden életkedvemet. Gyerek se vótt. Hát ki- nek-minek élek tovább?,,, kérdém magamtul. Hát mer muszáj, ha a- karom, ha nem. A magam életét nem vehetem el, mégha vannak is, a- kik megteszik... Utóvégre én is tehetném, de annál több eszem van, mer ki tuggya, ha véget is vetek neki, utána mi lesz?! Ha igaz, amit maguk pokolnak emlegetnek... Az lenne még csak a börtön, mindö- rökkön örökké... így hát tovább élek, mert hát erre vagyok ítélve, oszt az időm még nem járt le... Mondja meg most, hát nincs igazam? Nem életfogytiglani börtön az ember élete? o A lőcsfalvi pap ez után a beszélgetés után híve végső kérdésén sokáig elgondolkozott. Bár hite és belső meggyőződése alapján nem tudta elfogadni Kurics Miklós uram életbölcseletét, mégis gyakran é- rezte, főleg öregedő fejjel, hogy tényleg ő maga is csak idejét tölti, mert nem jött még el az órája. Kísérletező párizsi plébániák: ÚJ ITIÓDSZEREK H nagyvárosi templomoknak, fő­ként a nyugat-európai metropo­lisokban, nem megy jól. Ebben püspö­kök, plébánosok, egyházközségi tagok éppúgy megegyeznek, mint a szocioló­gusok, vagy a teológusok. Az ember­nek munkahelyén való túlzott igény- bevétele, a munkahely és a lakás egy­mástól távoleső volta, a túlnagy sza­badidő - bármely okot nevezzenek is meg a tudományos elemzések a nagy­városi templomok csökkentett vonzóe­rejének magyarázataként, maga az ana­lízis nem sok reményre ad okot. Jean- Frangois Six, a párizsi pap, aki éveken át volt a püspökség Hitetlenekkel fog­lalkozó Titkárságának vezetője, nem­rég írta, hogy "A 15 és 30. évük közt élő franciák 17%-a vallotta magáról 1967-ben, hogy hitetlen. 1977-ben már 30% az ilyenek arányszáma. A fiatalság a hitetlenség mellett döntött — és egy­re növekszik a számuk. A hit jövője a Szentlélektől függ — és attól, hogy mennyi ötlet, imádság, szív és munka­kedv lesz még a keresztényekben." Az alábbi beszámoló mutatja, hogy vannak még Párizsban hívőközös­ségek, amelyek nem elégszenek meg azzal, hogy önmagukba visszavonulva a "gonosz templomkerülők" fölött si­ránkoznak. Püspökök, papok és világi­ak szép számmal akadnak, aki új és szokatlan módon, mondhatni: a polgá­ri elgondolásokkal szakítva, próbálkoz­nak az Evangélium szerint élni.

Next

/
Thumbnails
Contents