A Szív, 1979 (65. évfolyam, 1-12. szám)
1979-04-01 / 4. szám
180 OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO vidék vadnyugati és pionír hangulatot keltő, épp betelepülőben lévő sarkába küldték egyházi felettesei, és ott egy egyházmegyét szervezett, nemrégiben személyesen is találkozhatott a brazíliai főpappal. Kis csoportban álltak körülötte az emberek; az egyházmegye pasztorá- lis különítménye épp gyűlést tartott $ a püspök, aki vékony alakjával olyan volt köztük, hogy meg sem lehetett különböztetni a többiektől, hacsak nem abból, hogy Monszinyor helyett mindenki Don Pedró-nak szólította, beszélni kezdett: "Amikor 1968-ban Mánuel testvérrel ide érkeztünk, mindent elölről kellett kezdeni, a szó szoros értelmében, mert itt azelőtt nem volt püspökség. Rögtönözni kellett. Nem volt senki, akitől tanácsot kérhettem volna. Nem volt teológusom, egyházjogászom se, de még egy szociológus se a környezetemben. Pedig annyi kérdeznivalóm lett volna... De be kell vallanom, hogy ebben a nehéz helyzetben egy pillanatra sem vesztettem el a reményemet. Nem tudnám megál- pítani, elég erős-e a hitem, elég nagy-e a szeretetem, de azt biztosra mondhatom, hogy mérhetetlen nagy bennem a reménység. Ehhez járul nálam még a létnek vaEgy brazil főpásztor vallomása lami tragikus átérzése, ami spanyol vérmérsékletemnek a következménye. így láttunk hozzá, hogy tiszta képet alkossunk magunknak híveim — a népem — keresztény küldetéséről." "Közben olyan dolgok is, amiknem tartoztak szorosan véve feladatunkhoz, mint az oktatás, az egészségügy, hozzáadódtak a lelkipásztori feladatokhoz. Annál is inkább, mert ezen a vidéken az állami közigazgatás sem volt még megszervezve. Helyettesítenünk kellett azt is, nem elégedhettünk meg a lelkipásztorkodás hagyományos formáival. Annál is inkább, mert mindjárt az elején szembe találtuk magunkat a földtulajdon problémáival. A kisgazdák hozzánk jöttek kis tragédiáikkal. A szárazsággal, a nagy fazendák gazdag birtokosaitól elszenvedett kicsinyes üldöztetésükkel. Olyasmit kellett csinálnom, amire soha nem tanítottak a szemináriumban." "Ha tanítanának ilyesmit, azt hiszem, a helyettesítés, a mások helyébe állás teológiájának kellene nevezni a tantárgyat. Mert - mint említettem - az e- gészségüggyel, a földek szétosztásával, az iskolák ügyével, a közigazgatás kérdéseivel mi foglalkoztunk, mert az állam ezeken a területeken vagy hiányzott, vagy y^gy francia riporter, aki hírből már e=" ismerte Msgr. Casaldaligá-t, akire már évekkel ezelőtt felfigyelt a katolikus világ, amikor fiatalon az Amazonas
