A Szív, 1979 (65. évfolyam, 1-12. szám)
1979-04-01 / 4. szám
169 ráz volt homlokuk és poros. Lélegzetet ideges, gyors lihegéssel kellett venni. Arra kellett vigyázni, hogy el ne aludnak — most, kerékpáron ebben a forróságban. Lábuk ólmosan taposta a pedált, gépiesen, mintha nem is az övék lett volna. Rezső' már nem nézett a testvérre sem, aki mellette, lehajtott fejjel, csiga- lassúsággal haladt. A testvér egyszer- csak eltűnt mellőle. Mi ez? Nagy erőlködéssel oldalt fordította a fejét és látta, hogy kísérője lassan az ütmen ti á- rok széle felé halad. Nem tudott kiáltani, pedig látta, hogy a kerékpár első kereke megcsúszik és a testvér lezuhan a mély árokba. Megállt. Leszállt és látta, hogy az árok alján mozdulatlanul fekszik a testvér — a kerékpár alatt. Aztán száraz, rekedt nevetéssel erőlködik kimászni. Nem ment. Rezső fölhúzta a gépet. A testvér négykézláb, meg-megcsűszva kapaszkodott fel. Újra felültek a kerékpárra. Az ú- ton egy birkanyáj kanyarodott át egy fahídon. Nem is gondoltak arra, hogy csengessenek. A birkák lelógó fejjel, bambán baktattak. Rezső nekihajtott egy kosnak. Hanyattvágódott. Combja megcsomósodott, egy görcs emberfeletti fájdalommal hasított át rajta. Azért újra felült. Most már mindegy. Csak a viz fontos, akármilyen áron. A Szentírás élő vízről beszél — gondolta — és szarvasról, amint a vizet keresi. Hát van az é- letnek nagyobb ajándéka, műit a víz? A víz! Most már értette. Azért kellett i- dejönnie, hogy megértse, hogyan szomjazza az emberiség lelke az Istent... Szeder Mihály A lőcsfalvi pap naplójából: // Ő srégi gémesfai szokás, mely onnan terjedt el Almásházára, majd az egész vidéken. A hímestojások festése ismeretes az egész világon, de sehol olyan formában, mint errefelé. Mert az itteni hímesto- jás festés mögött volt valami értelem. f Nemcsak a tojás, hanem amiért festet- _Q j jjj 0 stOÍ cL S ték azokat, az érdekes. S nem akármi- * lyen tyúktojást festettek ám, hanem csak bizonyos tojásokat. De nem szaporítjuk tovább a szót, hanem leírjuk, ahogy a lőcsfalvi pap is leírta, hogy milyen tojásokat és miért festettek. <><><> Nagypénteken reggel a házaknál nagy mozgolódás volt. A kislá- nyos házaknál. Mert ez a kislánykák és a kisfiúk szokása volt. A mamák különös gonddal mosdatták, fésülték, öltöztették a jövendőbeli ’’kis menyasszonyokat”... Mindegyik kisleánynak volt egy másik
