A Szív, 1979 (65. évfolyam, 1-12. szám)

1979-04-01 / 4. szám

155

zel keresztelték a vértanúkat, szívüket falták fel, hogy beléjük költözzön a vértanúk bátorsága — mondom, a késői utódok játszották meg a régi eseményeket. Hívő, derék keresztény emberek 300 év u- tán is. A kegyhely őre — minden tanács és intés ellenére (igen esős volt az a nyár) — szándékosan nem biztosította be az előadások estéjét. ’’Nem fog esni.” Es igaza lett, azokon az estéken nem esett.

♦

Ha hitetek lenne, csodákat látnátok... Hogy szánt és vet, hogy növel és érlel a nagy szántóföld Ura, az igazi Szöllősgazda. Mert minden az Övé. Mind, akik szolgálunk, dolgozunk, verejtékezünk és aggódunk, akik másként szeretnénk sokszor — éppen a jó érdekében, éppen a lelkek javára, éppen az Isten dicsőségére: csak szolgák vagyunk, alázatos szolgálóleányok. Elég nekünk, ha úgy járunk, mint Urunk és Mesterünk. Nem akarjuk jobban tudni. Még Érte sem, még az ügy érdekében sem. Nem: erre tessék!... A Te utadra taníts meg minket!

♦

1944 őszén a háborús Tiszaparton írta valaki — magát is vigasztalva, de próbálva Isten gondolatáig felkapaszkodni — a romlás láttán, az álmok romlásán, de élő hittel: ’’Néha szentek, máskor barbárok hordják az Isten zászlaját..."

És a szabad Isten, a kiszámíthatatlan még azon a ponton is megtréfált (vagy megalázott, kijózanított?) bennünket, ahol a modern ember a legnagyobb biztonságban érezte magát. Még a természet törvényei, melyek vaslogikája oly biztosnak látszott, ahol azt hittük, csak ki kell kutatni őket és akkor hatalmunk alá kerülnek, még azok sem adnak biztonságot. Nem a csodák lehetőségére gondolok. ”Az Isten nem játszik” (Gott würfelt nicht — mondotta Einstein, mikor a már elhunyt, de akkoriban világhírű Nóbel-díjas, hívő Heisenberg quantum-elméletét megismerte. Hiszen úgy látszott, hogy a klasszikus fizika változhatatlan törvényeinek biztonságos világképe megingott volna ezzel. Akkor válaszolta a másik világhírű atomtudós, az a- tomok igazi atyja (mert ő hasította először az atomot), hogy: "De az már mégsem a mi feladatunk, előírni az Istennek, hogyan kell neki a világot kormányoznia". (Aber es kann doch nicht unsere Aufgabe sein, Gott vorzuschreiben, wie Er die Welt regieren soll.)

A változatlan, a biztonságot adó törvények és mögöttük a ”mindent mozgató Mozdulatlan" arisz tot eleszi világképe és istenfogalma megszűnt, de nem a hitük, nem a csodálkozó ámulatuk.

A hívő Planck-kal, az ateista módon argumentáló nagy angol fizikussal, Dirac-kal és volt tanárával, Niels Bohr-ral, a másik Nobel-dí-