A Szív, 1979 (65. évfolyam, 1-12. szám)
1979-03-01 / 3. szám
121 A dudálási história pedig így kezdődött: a kanász, ilyenkor tavasszal és ősszel reggel hét órakor, nyáron pedig hat órakor megáll a téren, ahová négy utca fut össze, két főszerszámával mesterségének: az ostorral és a szarv dudával, vagy tülökkel, és fújni kezdi a maga kottájára, ami sokszor elég fülsértő, hogy a nép kezdje kiterelni a térre, a gyülekező helyre mindennemű sertéseit korra- és nemre való tekintet nélkül. (A tér egyik sarkára fut ki a bíró háza s a két nagyszoba ablak éppen odanyílik. És fújta a kondás a tülkét avagy dudáját éppen a bíró uram ablaka alatt. Ez a bírónét annyira idegesítette, hogy minden reggel veszekedni kezdett a kanásszal, hogy menne más ablak alá, vagy oda, ahol nincs is ablak, és ott zenélje idegeket ingerlő kanász szerzeményét. De a kanász a bíróval egyenrangúnak érezte magát, hiszen mind a ketten a közt szolgálják, a község emberei, habár ő csak a sertések vezetője. És annál is erősebben, csak azért is a bíró-ablak alatt fújta. Egy reggel aztán a bíróné idegei annyira feszültek, hogy egy vödör vízzel nyakon suhintotta az ablakból a kanász urat. Hozzá a víz nem is friss kútvíz volt, hanem mosogatóié.) Ettől kezdve a kanász még bosszantóbb dallamokat eszelt ki s fújta, kegyetlenül fújta a bíróné zaklatására. Erre a bíró uram is beleszólt és egy reggel elcsapatással fenyegette meg a kanászt, a renitens közalkalmazottat. Ennek fejleménye volt a sertések korai hazabocsátása. ★ ★ ★ Erre a bíró uram összehívta a községi tanácsot, hogy a kanász elcsapatását nyélbe üsse és felhatalmazást nyerjen új pályázat kihirdetésére a magas községi pozícióra. Lévén pedig a lőcsfalvi pap is a tanács tagja hivatalból, ő is belekeveredett a kanász ügybe. A bíró az esetet becsülettel a tanács elé tárta, ismertette az eddigi fejleményeket és követelte Sülé Gyuri, községi kanász, azonnali elbocsátását. Persze a vita nem ment minden humor és nevetés nélkül. Az egyik huncut tanácstag a lelkipásztor véleményét is kikérte, mint mondá, lévén ez egy ’’pásztor” ügy. Talán az ő bölcs tanácsa hozzájárulna az ügy sikeres megoldásához. Hát a pap adott is. Bíró uram felé fordulva imigyen kezdte: — Kedves bíró uram, nem tudom, hallotta-é a rádai kanász e- setét a rádai pappal? — Nem én, plébános uram, de tán elmondhatná, hátha segít. — Az úgy volt, hogy Rádón a papnak volt ilyesmi esete az ottani kanásszal, mint a maga és felesége esete a dudálás miatt. De ott
