A Szív, 1978 (64. évfolyam, 1-12. szám)

1978-02-01 / 2. szám

94

hoz. Ebben a szerzetes elöljárók nagyjából 10 pontba foglalják azokat a sérelmeket, melyek a szerzeteseket az állam polgáraiként érik. Szerepel köztük a közös életre vonatkozó állami tilalom, a szerzetesek felsőbb tanulmányainak akadályozása, a nyugdíjas a- pácáknak otthonaikból való kényszerkiköltöztetése. A "Charta 77" mintájára ez a beadvány is hivatkozik az emberi jogok tiszteletbentartására kötött Helsinki-i egyezményre. • Giulio Gi- radi-t, akit a szaléziánusok római egyetemének katedrájáról 1973-ban elmozdítottak, most a papi funkciók gyakorlásától is felfüggesztették és rendje kötelékéből is elbocsátották. Girardi a marxizmus-leninizmus tanszékén tanított, szélsőségesen marxista nézeteket vallott és ma a "keresztények a szocializmusért" mozgalom teoretikusának számít. • A moszkvai pátriárkátus a meghívók százait küldte ki különféle vallások vezetőinek a "Béke vallásos táborának világkonferenciájával" kapcsolatban. A mintegy 100 nemzet vallási vezetőhez eljuttatott meghívásra 600 delegátus jelent meg keresztény, zsidó, buddhista, muzulmán és egyéb vallási körökből. Katolikus kiküldöttek főként a vasfüggöny mögötti területekről érkeztek. A Vatikán is küldött megfigyelőt. A megbeszéléseken csak a nyugati féltekén lévő, békét veszélyeztető állapotokról (Dél-Amerika, Dél- Afrika) esett szó. • Poznan nemrég elhunyt érseke, Msgr. Antoni Baraniak, a sztálini időkben Wyszynski bíboros titkára volt. 1954-ben együtt ítélték ő- ket titkos tárgyaláson 12 évi börtönbüntetésre, de 1956-ban együtt szabadon bocsátották őket. 1957-ben nevezték ki püspökké. Teológiában erősen konzervatív irányt képviselt. Az utóbbi években hosszan betegeskedett. • Két jugoszláviai egyházfő is nyilatkozott az egyház és állam ottani kapcsolatairól Msgr. Pogacnik, Ljubljana érseke egy szlovén lapnak adott interjújában fejtette ki, hogy míg legmagasabb síkon korrektnek mondható a viszony, a helyi hatóságok még mindig sokszor akadályozzák az egyház zavartalan működését. A zágrábi érsek, Msgr. Kuharic, egyik ünnepi szentbeszédében tért ki arra, hogy az állam és egyház szétválasztása nemcsak azt jelenti, hogy az államnak nem a hit hirdetése a feladata, hanem azt is, hogy a hitetlenséget sem teheti államvallássá. • Az olaszországi utcai terrornak katolikus politikai és mozgalmi áldozatai is vannak: súlyosan megsebesített keresztény-demokraták és néhányan a Communione e Libera- zione mozgalomból. Rómában és Milanóban a püspökök szószékről is elítélően nyilatkoztak a közállapotokról. • A Lourdes-ban elkövetett merénylet (bomba robbanás rongálta meg a X. Piuszró! nevezett bazilika szellőztető berendezését) mögött a zsinati újításokat ellenző tradícionalisták kezét sejti a francia közvélemény. Az évente rendezett nagy nemzeti zarándoklat napját választották ők is lourdesi nagygyűlésük időpontjának. Hatezer szobát e- lőre lefoglatak a szállókban, de csak kétszázan tudtak összejönni. • Az ír püspökök közös pásztorlevélben kérték a kormányt, hogy az eddiginél át