A Szív, 1978 (64. évfolyam, 1-12. szám)
1978-02-01 / 2. szám
74 tené... De én nem teszek ilyet. Mert tudom, hogy ha te tetted is, de nem tehetsz róla, hogy ilyesmit tettél. Ez betegség. Nos?! Ismét semmi válasz. A legény lesütött szemmel, égő piros arccal ült a széken. Teste szinte megmerevedett. Mind a ketten hallgattak jó darabig. Végre a fiú teste megrázkódik és vad zokogásba tör ki. A pap engedi, hogy a belső feszültség ebben a könnyzivatarban levezetődjék. T öbb kazal- és boglyatűz nem történt. Már elmúlt két éve, hogy az utolsó kazalégés volt, de azt is a villám gyújtotta fel. Suták Jóska megbékülve magával, hősiesen küzd gyújtogatási ösztönével. Sokszor vad erővel hajszolja, mikor meglát egy nagy boglyát vagy egy hasas szalmakazlat, de a pokol tüzére való gondolás erőt ad neki és ellenáll. Mert a lőcsfalvi pap ezt a tüzet festette le neki, hogy az üdvösséges félelem vészfék módjára megakadályozza a jelentkezésekor. De miért haragszik Suták Jóska éppen a boglyákra és a kazlakra? Lassan ezt is kicsikarta belőle a lőcsfalvi pap, amikor a fiú teljes bizalmát megnyerte. A legény dadogva, szégyenkezve vallotta be, hogy egyszer kinn a mezőn, mint aféle kamasz legény, egy szép cigányleányt egy kazal alá kényszerített és erőszakoskodni kezdett vele. De a leány még idejében elmenekült karmai közül és akkor fogam- zott meg beteg agyában az átkozott gondolat, hogy minden útjába e- ső szalmakazlat vagy szénaboglyát fel fog gyújtani, mert ezek mind szégyenteljes kísérletére emlékeztették, tehát el kell őket törölni a föld színéről. S így a legény lelki ügyeinek rendezése után a lőcsfalvi határban már csak a villám gyújtogatja fel néha nyári zivataros időben a kazlakat vagy néha valami hanyag vándor, aki a kazal tövében, égő pipával a szájában aludt el. Katolikusok a vasfüggöny mögött: A lengyel egyház lengyel püspökök ugyan sűrűn és okkal felpanaszolják egyházuk cselekvési szabadságának korlátozását, a helyzet mégis az, hogy 30 évvel a kommunisták uralomra jutása után a lengyel egyház még mindig nagy tekintélynek örvend az ország közvéleménye előtt. A kormánynak még mindig tekintettel kell lennie a katolicizmusra - főként az időszakosan fel
