A Szív, 1978 (64. évfolyam, 1-12. szám)
1978-12-01 / 12. szám
562 □□□□□□□□ dl EH nniHI LJ spanyol társadalom demokratizáI lódásának folyamata —nem min- PROBLÉMÁK és MEGOLDÁSOK den zökkenő és nehézség nélkül — biztos és határozott léptekkel megy előre. □ □□□□□□□□□□□□ Láthatáron van már a referendum, melyet az új alkotmánytervezet elfogadása ügyében fognak tartani. Utána majd városi és parlamenti választásokkövetkeznek. Nincs még ezekre meghatározott időpont leszögezve, de mindenkinek az a meggyőződése, hogy a két évvel ezelőtt beindított vállalkozás ma már visszafordíthatalan. Várható természetesen, hogy ade- mokráciát ellenző szélső jobb- és szélső-baloldali pártok mindent meg fognak tenni, hogy akadályozzák a folyamat békés lebonyolítását, de az alkotmánytervezetet a képviselőház már elfogadta, rövidesen a szenátus lesz soron, azután a szavazók szólnak az ügyhöz a készülő népszavazásban. A tervezetet előkészítő parlamenti viták során máris kialakult egy légkör, amelyet a "közmegegyezés" jellemzett. A parlamenti pártok között nem került éles vitákra sor és azok a pontok, amelyektől leginkább tartottak (államforma, a gazdasági rendszer, a vallás szerepe, a regionális önkormányzat kérdése), pártközi megegyezések tárgyát alkották A spanyol katolicizmus az újuló spanyol közéletben új alkotmány a különféle parlamenti csoportok között, és elsimultak. így alakult ki egy olyan alkotmány-tervezet, amelyet a jobb- és baloldal is kiindulás i alapul tud elfogadni. A tervezet szövege — épp a merevség elkerülése miatt — egyes kérdésekben közelebbi interpretálást igényel majd. De a főtörekvés érdekében (nem akadályozni a demokratikus fejlődés menetét) minden csoport hajlandónak mutatkozott bizonyos ideológiai áldozatokra is. A spanyol egyház is magáévá tette a "közmegegyezés" eszméjét és tisztes távolból, tartózkodással kísérte a parlamenti tanácskozásokat. A püspöki kar magatartása az alkotmánnyal kapcsolatban már egy tavalyi közös körlevelük megjelenése óta (Egy alkotmány erkölcsi és vallásos értékei, 1977. november) ismert volt. A főpapok elismerték azt az önállóságra törekvést, ami az ország közéletében az utóbbi években maegnyilvánult, és pl. a népre és választott képviselőire bízták, hogy döntsön az állam-vallás kérdésében is. Csak arra törekedtek, hogy valamilyen pozitív megoldás szükségességét hangoztassák, és elkerüljék a kérdés laicizáló vagy más ellenséges szellemben történő tárgyalását. Ami a mai helyzetben igazán érdekelte őket, az nem az állam vallás kérdése körül kristályosodott ki, hanem a nevelés, a házasság, a családi élet problémái körül. A közös körlevél megállapításai így is viharos hozzászólásokat váltottak ki, a hierarchia azonban
