A Szív, 1978 (64. évfolyam, 1-12. szám)
1978-12-01 / 12. szám
556 érdeklődést észlelünk a lelki gondozás és lelkivezetés iránt, amely e- gészen más problémák felé irányul, mint a közelfekvő anyagi kérdések. A konkláve 111 tagja világosan kifejezésre juttatta Albino Luciani bíboros megválasztása által, hogy mit sorolnak az Egyház a- lapvető feladatai közé: az új pápa egyházi működésének 40 éve alatt mindig mint pap és lelkipásztor működött, éspedig közeli összeköttetésben hazájának, Észak-Olaszországnak szegényeivel. Azáltal, hogy két elődjének nevét vette fel, kifejezte, hogy egyesíteni akarja magában XXIII. János reform-buzgóságát és VI. Pál világos intellektualitá- sát és hagyomány-tiszteletét. Már székfoglaló beszédében kifejezésre juttatta, hogy főfeladatának tekinti a második Vatikáni Zsinat örökségét életbe léptetni. Hasonlóképen tudjuk, hogy az új pápa kimondott ellensége a marxista tannak — az olaszországi kommunista párt értelmezése szerint is — és a javaslatoknak, amelyekkel a házassági válás és a magzatelhajtás törvényét akarják Olaszországban bevezetni. De nem értett egyet VI. Pál pápával abban, hogy elítélte a fogamzást akadályozó eszközök használatát. Még nem tudjuk, milyen irányt fog a pápa a jövőben követni, de több példánk van arra, hogy a pápák, miután Szt. Péter székét elfoglalták, új gondolkodási módot követtek. Tudjuk, hogy I. János-Pál pápának egyik legnehezebb feladata lesz, hogy megtalálja a helyes középutat a reformok, amelyeket az Egyháznak az új világ követelményei szerint alkalmaznia kell, és a tradíció közt, amelynek változhatatlan értékeket és az Egyház egységét kell megőriznie. Norvégiában a katolikus Egyház az utóbbi években növekvő megbecsülésnek és szimpátiának örvend, éppen ebben az időben, a- mikor az ökumenikus gondolat a legtöbb norvég egyházközösségben jó talajra talált. Különösen örvendetesnek találjuk, hogy az új pápa székfoglaló beszédében ígéretet tett, hogy tovább akarja folytatni a munkát a nagyobb megértés és együttműködés érdekében a különböző egyházi közösségek közt. A fennálló szakadás a keresztények közt a nem-keresztények és nem-hívők szemében botránynak számít — mondotta a pápa. Reméljük, hogy az ellenszenv és előítélet, amely a katolikus Egyházzal szemben még mindig fennáll egyes egyházközösségeknél Norvégiában, lassankint enyhülni fog, és hogy I. János-Pál pápa nálunk is őszinte jóindulattal és általános megértéssel fog találkozni, amikor messzemenő együttműködést keres a többi hitközösé- gekkel ("Aftenposten", 1978. augusztus 28.) Ezt írta egy luteránus újságíró a legnagyobb norvég napilapban.
