A Szív, 1978 (64. évfolyam, 1-12. szám)
1978-12-01 / 12. szám
538 gészen szentté tenni... teljes áldozattá... Mi mindent kaptam, amit a többi nem kapott... (Mindig azt nézem, ahol a ők többet kaptak!)... Es mit teremtem?... Mitől félek, mit tartok vissza? Hol nem akarok egészen Rá hagyatkozni? Félek az egyedülléttől? Az idegezeti leromlástól és annak következményeitől? Csak rád maradni? Őket is csak rád hagyni? ... Az ecce ego... és az áldozati ima: En mindenre kész vagyok... adj, vedd el... amint Neked tetszik:naponta, újra-meg-újra, míg lélekké nem lesz... Mert segíteni akarok, és csak azt! Es csak ezzel segítek igazán... ”Ha te vele mész, én nem megyek vele”... Passió: Az agóniát mindig részletekre bontó titkokkal: elhagyatott... elárult... értünk bűnné tette... ha lehetséges... alusztok?!... Nem a- zért is adatott nekünk ez a kép, a gyenge, a rimánkodó Jézus képe, hogy merjük így nézni magunkat is... Amikor talán rosszakarat, talán emberi végesség, akár gonoszság, akár gyengeség, akár élvezet, akár szánalom miatt... akár öröklött, akár szerzett gyengeség miatt mi is megszenvedjük a teljes tehetetlenséget... a keserű kelyhet... Es akkor is bele kell simulni Isten kezébe és kimondani, porig alázottan, minden lázadást letörve:Ne, ahogy én akarom,... de ahogy Te... Már képzeletben is így megkinlódni a képekkel, így vállalni és így vonatkoztatni azonnal Rá, a Miatyánk kéréseivel... Főleg az e- légtétel-vevő, a bosszút-állni-akaró hangulattal: Nekem is irgalmaztál, nem lepleztél le, a botrányt eltakartad... Irgalmazz nekik is, fogadd értük is ezt a szenvedést... Hiszen nemcsak róluk van szó, de botrányról, azaz lélek-veszedelemről és a Te ügyedről, a Te gyalázatodról, ha kiderülne... Júdás-Péter-Nagy tanács: Igenis, szabad ezt is látnunk Jézus szenvedéstörténetében, hogyan ismétlődik meg az a mi életünkben is... Es akkor milyen emberi, milyen lázadó sokszor a magatartásom, vagy tehetetlen megalkuvó: nem lehet úgysem orvoslást találni... Lehet, hogy nem, és akkor vinni kell Jézussal a keresztet, vállalni, hogy pellengérre állítanak, elhagynak, olcsón eladnak (egy kis jóbarátságért a vezető körökkel)... De lehet, hogy lázadni kell és szólni: Ha rosszul szóltam, bizonyítsátok be!... Péter a tűzhöz megy, egy kis meleget keres a hideg éjszakában... Nem ezt kerestem én, és annyian mások... Es meg is találtuk, ha benn nem volt meleg, barátság és szeretet. Mikor a rendház kis körök, klikkek klubhelyisége lett szinte... Es a többi nem volt ott otthon... Miért nem merik ezt most kimondani, most a celibátus kérdésénél?!... Ahol a káplánok még a gazdasszonytól is függnek!!! Pilátus előtt: Pilátust bosszantja az egész ügy... El van rontva az ü- nepnapjuk. Talán party-t tervezett az asszony, kirándulást, vagy más
