A Szív, 1978 (64. évfolyam, 1-12. szám)

1978-10-01 / 10. szám

467 munkáspapok védelmezője és nyílt az emberi kultúra minden megnyil­vánulása felé. Erről az acélszürke szemű emberről akkor azt mesélték, hogy XII. Piusz jobbkeze volt az ál­lamtitkárságon. Azt a hírt is terjesz­tették erről a mindig betegesnek lát­szó főpapról, akit azonban a töme­gek látványa és közelsége mindig e- gészségessé villanyozott, hogy egyi­ke a baloldali prelátusoknak. Pápa­mindent rá nem fognak! az integris- táknak ez az a mumus, amely min­den bajnak az oka a mai egyházban. A progresszfvek számára pedig a zsi­nat a jelszó, amelyre hivatkozva minden szélsőséges dolgot megen­gednek maguknak. Nem közönséges bátorságra volt VI. Pálnak szüksége ahhoz, hogy a János pápa által egy­behívott 21. és ökumenikusnak ne­vezett zsinatot berekessze. egyik utolsó beszéde a tömegeknek: a terrorizmus ellen ként mindenkinek mindene szere­tett volna lenni. Lehetetlen feladat, amelynek nála is az lett a vége, hogy jobbról is, balról is sokan csa­lódtak benne. Ezért beszélnek ma annyit megosztott egyházról, az e- vangéliumról megfeledkezett egy­házról. A zsinat egyesek számára a középkor végét jelentette, mások csak azt látták benne, hogy enged­ményeket tesz a tanok és a hagyo­mány terén. A zsinat. Mennyi Aztán első teendője volt a Kúria megreformálása. Káderei megfia­talítása, nemzetközivé tétele, a régi olasz bástyák lerombolása olyannyi­ra, hogy egy francia, Villot bíboros ma a Vatikán miniszterelnöke, kül­ügyminisztere és legfőbb pénzügyi intézője. Ami egyébként a pénzü­gyeket illeti, az a hír járja, hogy nem a legjobban állnak — nem any- nyira Villot bíboros hibájából, mint inkább a pápa közvetlen környeze­

Next

/
Thumbnails
Contents