A Szív, 1978 (64. évfolyam, 1-12. szám)
1978-10-01 / 10. szám
463 más-és-más a különböző szocialista államokban. Ezért sem lehet olyan elveket és tanácsokat nyújtani, amelyek mindenhol ugyanolyan sikerrel alkalmazhatók. És mégis van tanácsom, üzenetem: Az önök helyi egyházának vezetősége, a hierarchia, a bíboros úr, bizonyára jól ismeri fel az egyház helyzetét és így általában is, meg részletekbemenően is olyan direktívákat nyújt, amelyek megőrzik a hívő embereket az egyházhoz való rendíthetetlen hűségben, ugyanakkor az együtt- munkálkodásnak olyan útjait is megmutatja, amelyek nemcsak hogy nem állnak szemben az Evangéliummal, hanem éppen az e- vangéliumi alapokból kiindulva bátorítják a katolikusokat a felismert közjó érdekében történő cselekvésre. — Vannak keresztények, aki úgy mondhatják magukat felnőtteknek a hitben és keresztény világnézetben, hogy filozófiai, teológiai, dogmatikus szempontokat is figyelembevéve önállóan és saját lelkiismeretük nyugalma szerint tudnak dönteni a felmerülő kérdésekben. Aki erre nem érzi magát késznek, az hallgasson az egyházi vezetésre, a hierarchiára. Kövesse hűségesen annak útmutatásait. Magyar: Generális a- tya a szinoduson az evan- gelizáció és a katekézis kérdésében felhívta a figyelmet az egyház inkul- Páter Pedro Arrupe, a jezsuiták Generálisa turáló szerepére. Ami magyarul annyit jelent, hogy az egyháznak nyitottnak kell lennie az adott kultúrák értékeinek befogadására és késznek arra, hogy saját kul- túrális értékeit is átadja az emberi fejlődés szolgálatára. Hogyan látja ennek a kultúrális csere-szolgálatnak a lehetőségeit a mi esetükben? P. Arrupe: Ismét azt mondom, hogy nem tudok részletekbe bocsátkozni, csak az inkultúrálás alapelveit kifejteni... Az egyháznak az emberiség jövője érdekében kell befogadóvá és tanulékonnyá válnia az adott kultúrák és emberi értéI
