A Szív, 1978 (64. évfolyam, 1-12. szám)
1978-01-01 / 1. szám
43 a Margitsziget a szentéletű Árpádhá- □□□□□□□□□□□□□ zi királylányra emlékeztet bennünket, akit 4 éves kora óta a veszprémi domon- apróságok kosnővérek neveltek és onnan került át a nővérekkel az apjától, IV. Bélától épi- DDDDl—II 11 ül—II—01711—II—I tett Nyulakszigeti kolostorba. A sziget eredetileg az árpádházi királyok vadaskertje volt. IV. Béla idejében az esztergomi érseknek és más előkelőségeknek bástyákkal megerősített palotái kezdtek ott felsorakozni és a ______________ a szigetet nyulak helyett az urakról Urak-szigetének hívták hazai régiségek egy darabig. Amikor pedig a tatárjárás után a premontreieknek, a franciskánusoknak és a johannitáknak is álltak már a domonkosnővérekén kívül jól megerősített házai, a sziget újból nevet cserélt és Margit nővér életében a Boldogságos Szűz Mária szigetének hívták. A palotákhoz és kolostorokhoz tartozó cselédség tagjai pedig egy valóságos kis falut alkottak lakóházaikkal a szigeten. - A premontreiek szép temploma Szent Mihálynak lett szentelve és a kolostornak román stílű keresztfolyosója is volt. A ferencesek templomának Szent Klára volt a védszentje s az ő kolostoruk a domonkosnővérek zárdája odaköltöz- tekor épült királyi lak közelében volt. A domonkos apácák nagy templomát (62 méter hosszú, 12 m. széles) Boldogasszonyról nevezték el. Ennek alapjait későbbi ásatások tárták fel és a munkálatok közepette találtak rá a domonkosnővérek sírkertjére is, ahol egy márványkoporsóban aranyozott ezüstkoronára bukkantak. Ma a Nemzeti Múzeumban látható. - A sziget román és gót stílusú épületei a török időkben elpusztultak. 1790-ben Sándor, királyi herceg birtokába került a sziget, 1795-ben József nádoré lett, akitől 1847-ben István főherceg örökölte. Az ö 1867-ben bekövetkezett halálával lett József királyi hercegé, aki aztán parkosításáról gondoskodott és a budapestiek kedvelt üdülőhelyévé tette. Látogatottsága főként 1901-től öltött nagyobb méreteket, amikor szárnyhid által összekapcsolták a Margit-hiddal. A főhercegtől 1908-ban vásárolta meg a főváros s előbb a Fővárosi pénzalap, később a közmunkatanács kezelésébe került. □ Az esztergomi érsekség Szent István királyunk alapítása volt. Nem hiába nevezték fő egyházmegy ének (a magyar püspökök elsője volt érsekprimása), mert még terület szemszögéből is hatalmas kiterjedésű volt. Belőle szakították ki a 12. században a nyitrai, 1776-ban pedig a besztercebányai, rozsnyói és szepesi püspökségeket. A Nyitrát Trencsénnel összekötő 15 esztergomi plébániát is a 18. századbeli rendezésnél csatolták el Esztergomtól és akkor szüntették meg néhány más püspökség területére eső, de a főegyházmegye hatáskörébe utalt ’’exempt’ plébánia (mint Pápa, Sárospatak, Nagyszőllős) kapcsolatát is Esztergommal Ekkor került az erdélyi püspökség alá néhány ottani Esztergomhoz tartozó plébánia -csoport (nagyszebeni és brassói dékánságok). Azért nemcsak veszített területéből a főegyházmegye ennek az átrendezésnek alkalmából. A veszprémi püspökségből ekkor jutott esztergomi egyházmegyei hatóság alá Buda és a Buda- Viseg- rád vonalán lévő plébániák csoportja. - A királykoronázó első zászlósúr, fő- és
