A Szív, 1978 (64. évfolyam, 1-12. szám)
1978-07-01 / 7. szám
306 A kiáltványt 1970-ben követi több tudós, mint Turcjn, Sacharov, Medvegyev javaslata a szovjet közélet demokratizálásáról, amely sok hasonlóságot mutat fel a csehszlovák tudósok 68 júliusi memorandumával. Köréjük tömörül az a demokratikus mozgalom, amely erőszak nélkül, törvényes eszközök igénybevételével a- karja elérni az orosz politikai élet pluralitását és a legkülönfélébb irányzatokból tevődik össze. Szocialista reformerek, demokrata liberálisok és vallásos konzervatívok alkotják benne a többséget. Elsőizben sikerült 74-ben szervezetet is alapítaniuk a politikai foglyok és hozzátartozóik segélyezésére. Az anyagi bázist ehhez a száműzött Szoldzsenyicin biztosította. Ennek már azért is nagy a jelentősége, mert az egyházaknak tilos karitatív tevékenységet folytatniok, s a politikai foglyok hozzátartozóinak sanyarú anyagi körülményei rettentenek el sokakat az ellenzékieskedéstől. Házkutatások, letartóztatások ellenére sem tudták a hatóságok ennek a segély-szervnek a működését teljesen megbénítani. Ugyancsak 74 volt az Amnesty International orosz szekciója megalakulásának éve. Tagjai ugyan állandó kellemetlenkedéseknek vannak kitéve, az ő tevékenységük teszi lehetővé, hogy jelentések készülhetnek a politikai foglyok sorsáról s egyik csoportjuk a lélekgyógyászati módszerekkel való visszaéléseket tartja számon azokban az elmegyógyintézetekben, ahová a disszidensek közül utalnak be sokakat kezelésre. Még a vallásgyakorlat szabadságát é- U rő sérelmek számontartására is alakult 76- H ban egy, a hívők jogait védelmező komité ■ a már említett pópa, Gleb Jakunin, a szerellenzékiek elmegyógyintézete Őreiben zetes Varsonofij Kajbulin és egy ortodox világi, Viktor Kapitancsuk vezetésével. Ezt a csoportot előbb figyelmeztették, hogy perbe fogják őket, alakulásuk után egy évvel csaknem minden tagot letartóztattak s így a komité működését lehetetlenné tették. De ez a letartóztatás a külföld felé egyik legkézzelfoghatóbb bizonyítéka annak, hogy az új szovjet alkotmány csak hirdeti, de nem teszi lehetővé a vallásgyakorlás szabadságát. • Az orosz nép felszín alatt izzó elégedetlensége kérdésessé teszi, hogy az emberi jogokért, a reformokért kiálló mozgalom a jövőben is az értelmiségiek köreire fog-e szorítkozni. A Charta 77 körül szerzett cseh tapasztalatok - ahol az a- láírók fele kétkézi munkásokból került ki — sejttetik a várható fejlődés irányát a szovjet birodalomban is. A rendszer ma mindenütt erőszakot alkalmaz a reform- mozgalmak ellen, de nem sikerült végérvényesen elhallgattatnia őket. A nagy kérdés az, meddig lesz még türelme a fiatal nemzedéknek a proletár paradicsom bekövetkezésére várni. Hatalom ma nincsa kezükben, de a palesztínai, észak-írországi, argentínai példák mutatják, mire képes a politikai radikalizmus még akkor is,
