A Szív, 1978 (64. évfolyam, 1-12. szám)
1978-06-01 / 6. szám
287 ával kapcsolatban: "Itt az ideje, hogy a tanácskozó Egyházból végre imádkozó Egyház legyen". A püspöki kar másik őskonzervatív egyénisége. Msgr. Gijsen (Roermond) pedig azzal okolta meg egyházmegyéje távolmaradását a konferenciától, hogy "a megbeszéléseknek inkább politikai mint egyházi a jellegük". • A lengyel kormány 1978-ra 70 új egyházi építmény létesítésére adott a katolikusoknak engedélyt. Ezt egyesek a Gierek miniszterelnök vatikáni látogatását követő engedékenység jeleként könyvelik el, mások viszont arra mutatnak rá, hogy a lengyel katolikusok a hetvenes években eddig is átlagban 60 építkezésre kaptak évenkint engedélyt. • A francia püspöki kar társadalmi kérdésekkel foglalkozó bizottsága a halálbüntetés eltörlése mellett foglalt állást. A halálbüntetés a bíráskodás tévedhetetlenségét tételezi fel; a bűnbánat és jóvátétel fogalmának teljesen ellenemond; megszüntetése nem hozza magával a bűntények csökkenését - írta véleménye megokolásaként a bizottság. • Palotás, római magyar követ, o- lasz újságírók előtt kijelentette, hogy kormánya "belátható időn belül" diplomáciai kapcsolatot vesz fel a Vatikánnal. • Az új stockholmi katolikus püspök, Msgr. Hubertus Brandenburg, beiktatása az ökumenizmus jegyében folyt le. 9 katolikus püspökön kívül 8 református és ortodox főpap vett részt a szertartáson, sok másvallású hívővel, akik a legkülönfélébb országokból jöttek. Még a Német Demokratikus Köztársaságból és Lengyelországból is érkeztek látogatók. • A Graz-Seckau-i püspökség (Ausztriai díjat írt ki egy vallásos tárgyú, a családról szóló filmre. A 15 ezer schillinges jutalmat egy független szakemberekből álló zsűri fogja odaítélni az arra érdemes alkotásnak. amikor a hatvanas évek közepén a marokkói Rabat Feltámadás-zárdájának klarissza apácái Franciaországban is le szerettek volna telepedni, Msgr. Donze, akkor Tulle püspöke, ___________________ az egyházmegyéjében lévő Aubazine üre- "megtért" szerzetesek sen álló régi cisztercita kolostorát ajánlotta fel nekik. A klarisszáknak azonban misézőre is szükségük volt s ezt nem könnyen találtak, mert a Rabatból jött apácák bizánci rítuson voltak, a keleti rítusú katolikusok római kongregációja és V. Maximosz pátriárka alá tartoztak. — Szerencsés véletlen folytán kerültek kapcsolatba egy kis francia szerzetesközösséggel, melynek vezetője Placide Dese- ille atya volt, aki érdekes út után kötött ki a keleti rítusnál. Eredetileg cisztercitának indult, de tanulmányai során a szerzetesi életforma elindítóinak, az afrikai és keleti szer- az Athos-hegyi kolostor zeteseknek csodálója lett és Egyiptom kopt