A Szív, 1978 (64. évfolyam, 1-12. szám)

1978-01-01 / 1. szám

26 catnyi metropolitáját csökkentetten létszámban fenntartsa, bár a hívek számát tekintve ma ez egyáltalán nem látszik megokoltnak. Volt pátriárkájuk, Atenago- rász nagy nemzetközi tekintélynek örvendett főként ökumenikus beállítottsága miatt - VI. Pál pápa 1967-ben tett nála látogatást. Atenagorász egy időben azzal a tervvel is foglalkozott, hogy a Fanar (világítótorony) dombon lévő rezidenciá­jának a Vatikánhoz hasonló területen-kivüliséget szerez. - A katolikusoknak Is- tanbulban francia mintához alkalmazkodó iskoláik (líceumok) vannak. Ezeket csak anyagiakban tehetős családok gyermekei látogathatják. A kormány érthető okokból nem támogatja a magániskolákat s azok így anyagi gonddal is küzdenek és szerzetes tanszemélyzetük kiöregedése is növeli nehézségeiket. MIT HOZHAT A JÖVŐ? - Törökország az utóbbi évtizedben egyre növekvő i- degenforgalommal rendelkezik. A turisták nemcsak idegen valutát hoznak az or­szágba, nemcsak munkaalkalmat teremtenek a nagy fejlődésben lévő török szál­lodai ipar révén, hanem a törökök hosszú, Nyugattól való elzárkózásának is véget vethetnek. Az egyházak számára azonban nem mindig előnyös az ilyen idegen- forgalom. A keresztény túristák nem mindig jó reklámjai a kereszténységnek és főként a konzervatívabb muzulmán erkölcsökhöz szokott törökök előtt sokszor meggondolatlan magatartásukkal nemcsak a maguk, hanem Nyugat és a keresz­ténység hírnevét is lerontják. A nagyvárosok és üdülőhelyek török sajtója elősze­retettel él is az alkalommal, hogy a nyugati keresztény civilizáció visszásságaira i- lyen esetekben rámutasson. - De nemcsak a túristák botránkoztatják meg a tö­rököket. Európai és amerikai keresztények nagy számban tartózkodnak náluk és a kereskedelemben, a tanári katedrákon, a NATO katonai bázisain sokan vannak nyugati névleges keresztények és közöttük is elkerülhetetlenül akad, aki nem e- lőnyős színben tünteti fel a keresztény vallást. - A müveit török közvélemény ennek ellenére kedvező véleménnyel van, épp nemzetközi jelentősége miatt, a katolikus egyházról. A muzulmán hitükben egységes széles tömegeket viszont a nyugati kereszténység megosztottsága kedvezőtlenül befolyásolja. Hogy a párbe­széd korában épp Törökországban nem jutnak előbbre a muzulmán-keresztény dialógus ügyében tett fáradozások, annak egyik oka a széles tömegekben és a hozzájuk közelálló vallási vezetőkben élő bizalmatlanság egy olyan keresztény­séggel szemben, amely a történelem folyamán saját egységét nem volt képes meg­védeni, jelenében pedig (török szemmel nézve) nem követ el mindent, hogy ezt a megbontott egységet helyreállítsa. - Az efezusi Mária-szentélyt (Panaya Kapulu a torok neve) látogató nyugati keresztényt rendszerint megkapja a kegyhelyhez járuló zarándokok látványa. Nemcsak a különféle keresztény egyházak híveiből lát itt csoportokat, hanem muzulmán zarándokokat is, akik Máriát tisztelik. A szemlélőben ilyenkor önkéntelenül is felmerül a gondolat, hogy ennek a keresz­tény emlékekben és hagyományokban oly gazdag Kis-Ázsiának is talán a Nagy­asszony kezébe van letéve a jövője. Jó kezekben van akkor s nem kell reményte­lennek látszó jelenünkben sem kétségbeesni felőle.

Next

/
Thumbnails
Contents