A Szív, 1978 (64. évfolyam, 1-12. szám)
1978-05-01 / 5. szám
237 newald kiadó, Mainz, 236 lapj arról van szó, hogy az üdvösség keresztény jóhíre, evangéliuma, alkalmasabb az embernek az elnyomás különféle formáiból való kiszabadítására, mint bármilyen szekuláris, vallástól elvonatkoztatott, utópia, pl. a marxizmus. - Metz és az őt követő politikus teológusok nem mindenestől ítélik el a marxizmust; a keresztény hit sem közömbös az emberi szolidaritás eszméi iránt. De egy lépéssel továbbmenve azt is állítják, hogy azok a személyes indítékok, amelyek az embert az igazságosságért és testvériségért való történelmi küzdelemre öszönzik, mélyebben alapozottak egy hívő keresztényben, mint egy marxistában. - Tény, hogy a mai marxista gondolkodók közül is egyre többen kérdőjelezik meg azt a klasszikus marxi tételt, amely szerint az embernek nincs szüksége egyéni motivációkra az elnyomás ellen folyó küzdelemhez, mert arra mindenkit a történelmi szükségszerűség kényszerít. Már Max Horckheimer azon a nézeten volt, hogy a marxi boldogabb jövő eszméje még önmagában nem igazolhatja a történelmi emberiség szenvedéseit. A cseh kommunista filozófus, Viteslav Gardavsky, pedig évekkel ezelőtt felvetette a kérdést: Miért kockáztassa az ember az életét is a marxizmusért? Talán azért, mert önfeláldozása révén gyermekei és unokái majd boldogabb életet élhetnek? De ki és mi biztosítja ezt? — Ilyen és hasonló kérdésekre, írja Metz, csak a kereszténység ad feleletet. Az élők és holtak Istene képes egyedül arra, hogy míg az elkövetkező nemzedékeknek megadja a boldogabb életet, a holtaknak is, a történelem áldozatainak is igazságot szolgáltat. A vallástól elvonatkoztatott utópiák, fűzi tovább Metz gondolatait, ezért maradnak mindig csak utópiák. Semmiféle jövőbeli boldogság nem képes jóvátenni az apák szen- déseit, semmiféle elkövetkező társadalmi fejlődés nem törli el az igazságtalanságot, amit a halottak életük folyamán elszenvedtek. Az igazságosságot csak a keresztények forradalma valósíthatja meg a földön. — Metz nem határozza meg közelebbről ezt a forradalmat. Biztosan nem pápai hadosztályokra, számít és nem kíván egy II. Gyula-szerű harcias egyéniséget a pápai trónra... Megelégszik azzal, hogy egy látomást vázoljon fel egy osztály tálán világegyházról, amelyben népek és fajok megvalósíthatják vágyálmukat, a társadalmi igazságosságot. A Szentszék kimutatása szerint 34 új püspökséget alakítottak az elmúlt esztendőben. A katolikus püspökök létszáma így 2282. Az új püspökségek nagyrészt a Harmadik Világ, főként Afrika, országaiban vannak. • Az 54 éves írót l és kritikust, Valerio Volpini-t, nevezték ki az Osservatore Romano igazgató szerkesztőjévé. Elődje, a 77 éves Raimondo Manzini nyugállományba került Ő I960 óta állt a lap étén és nevéhez fűződik az Osservatore öt világnyelven Rómából hallottuk
