A Szív, 1978 (64. évfolyam, 1-12. szám)

1978-01-01 / 1. szám

L

ben a Bizánci birodalom háromszáz éve (nagyjából 6-700 között) csak jelentéktelen eseménynek számit a rákövetkező 500 éves izlám éra (700-1200) és az otto- mán szultánok 1300-1921 közt fennálló uralma mellett. Kemál Atatürk köztársasága pedig ennek a csaknem másfélezeréves muzulmán múltnak az örököse.

KERESZTÉNY EMLÉKEKKEL telistele van Kis-Ázsia (Anatólia). A négy első században ezen a területen örvendett legnagyobb elterjedésnek a kereszténység. Mindenütt élénk keresztény közösségi élet alakult ki: elég csak Tarzusra gondolnunk, szent Pál hazájára, vagy az apostol missziósútjaiból ismert kisázsiai nagyvárosokra. Efezus szent János (és a hagyomány szerint Szűz Mária) tartózkodási helye volt s az itteni kereszténység minőségét fémjelzik Nicea, Efezus, Kalcedon, az első nagy zsinatok városai, vagy olyan nevek a nagy egyházatyák közül, mint

24

Az

efezusi

Máriaszentély

Vazul, Nazianzi Gergely és Aranyszájú János meg a szinte megszámlálhatatlan kis-ázsiai szentek serege. A bizánci érában ennek a területnek anyagi és szellemi túlsúlya Konstantinápoly (az új Róma) metropolisába tevődött át. Az izlám térhódítására a keresztes háborúkkal reagált a kereszténység - rájuk a döntő csapás Konstantinápoly 1453-as eleste volt.

A MODERN TÖRÖKORSZÁG laikus állam, de ha az izlám nem is államvallás és a török alkotmány 19. paragrafusa minden hit hívei számára biztosítja is a szabad vallásgyakorlatot, a törökök 98%-ban muzulmánok. Az izlám török változata két, egymástól élesen elkülönülő irányra oszlik. Az egyik a tradicionalistáké - és ez van széles körökben eltejedve; a másik a vallásos török értelmiségiek irányzata: ez szeretné a Koránt átalakítani és közelebb hozni a mai világ igényeihez. - A ke