A Szív, 1978 (64. évfolyam, 1-12. szám)
1978-05-01 / 5. szám
229 160-ra maximált templomi hittanosok számát plébániákra kivetítve kb. 300,000- re tehetjük azon fiatalok számát, akik az 1975-ös megegyezés alapján templomi hitoktatásban részesülhetnének - vagyis a megfelelő korú kb. 735,000 katolikus tanuló több mint felének lehetősége sincs, hogy templomi hitoktatásra járjon. Az elmaradt hitoktatás pótlására a lelkipásztorok egyre erőteljesebben használják a felnőtt hívek intenzív előkészítését a szentségek felvételére: kereszt- ségi, bérmálási előkészület kapcsán a szülőket és keresztszülőket, házasságkötés előtt a jegyeseket, s a betegek szentségének egyre jobban terjedő csoportos templomi felvétele előtt az idősebbeket igyekeznek vallási ismereteikben elmélyíteni. A magyar papság körében kifejezésre jutott olyan vélemény is — ennek helyességét Lékai prímás hevesen vitatja -, hogy a gyermekek kátékizálására fordított idő nem áll arányban a várható eredménnyel és inkább a szülőkkel kellene foglalkozni, hogy ők adhassák gyermekeiknek tovább a hit igazságait. hittankönyvek, segédeszközök, katolikus könyv és sajtó A püspöki kar 1968-ban pályázatot hirdetett új hittankönyvek írására. A felhívás a fiatal papok körében nagy visszhangot keltett, több szerkesztői munkacsoportot alakítottak. 1970-ben jelent meg az első, az óvodáskorúak és első e- lemisták részére készült hittankönyv "A mennyei atya szeret minket" címmel. Ezt követte 1971-ben az "Elsőáldozók hittankönyve", 1972-ben pedig a 9-10 é- vesek számára a"Keresztény élet" c. könyv. Eddig legjobban sikerült a serdülő- korúak részére 1975-ben megjelent "Hitünk és életünk". A sort 1976-ban a 12- 14 évesek számára készült "Az üdvösség története" zárta le, melyhez "Kis magyar uzuális" címmel a szentmise liturgiájában használható énekeskönyvet csatoltak. A tankönyveket kétévenként 30,000 példányban újra és újra kiadhatják. (Az évi igény viszont 30-34,000 példány lenne.) A tankönyvszerkesztők a sajátos egyházpolitikai helyzet miatt számos nehézségbe ütköztek. így pl. az állami szervek nem engedélyezték az egyháztörténe- lem-könyv megjelenését, az egyik tankönyv kéziratából pedig törölni kellett a szerzetesekkel foglalkozó részt, mivel propagálásuk Magyarországon "nem időszerű". Nehézséget okoz a hittankönyvek magas ára a magyar könyvpiac államilag szubvencionált és ezért nagyon alacsony könyvárai mellett. Hiányoznak a hitoktatásban a szemléltetőeszközök is. Az állami szervek tiltják ugyanis a külföldi eredetű szemléltetőeszközök használatát (pl. színes diapozitív sorozatok), belföldi eredetűek pedig egyelőre nincsenek. A katolikus könyvkiadás, mely az evangelizáció jelentős tényezője lenne, szintén nehézségekkel küzd. A katolikus könyvkiadók évente kb. 15-18 könyvet adhatnak ki, azokat is többnyire alacsony példányszámban. Ezzel szemben az állami könyvkiadás pl. 1975-ben 7730 könyvet jelentetett meg 74 millió példányban. így a katolikus könyvek 0.1%-át adják az ország évi könyvtermelésének. Hasonlók az arányok az időszaki sajtó terén is. Amíg az ország csaknem mindegyik megyéjében jelenik meg napilap és havonta irodalmi folyóirat (nem beszélve az országos kiadványokról), a katolikusok jelenleg a következő sajtótér-