A Szív, 1978 (64. évfolyam, 1-12. szám)

1978-04-01 / 4. szám

188

hez, a lengyel megtelepedés útját pedig Opuliai László, Nagy Lajos híres nádorispánja nyitotta meg számukra 1384-ben, a czenstochówai kolostor megalapításával. 1439-ben már a spanyol és portugál remetekolostorok is elküldötték követeiket a pálosok magyarországi rendi nagygyűlésére. A középkor végén csak nálunk 170 kolostoruk állott s a lelki gondozás, a tanítás, az irodalom és művészet terén a rend egyik legjelentősebb tényezője volt a magyar életnek. Első virágzásuknak a török hódoltság vetett véget; a 17. század elejére a kolostorok nagy része elpusztult, a néhány megmaradt pedig vagyon és utánpótlás nélkül tengődött. □

A királykoronázás joga kitüntető megbízatás volt s a magyar főpapok olykor hajba is kaptak egymással érte. János, esztergomi érsek például már 1202- ben, még kalocsai érsek korában pörbe szállott érte Jób, esztergomi érsekkel. Esztergomi érsek korában (1204-23) meg neki gyűlt meg a baja az akkori kalocsai érsekkel, a nagyravágyó Bertholddal, Getrúd királyné öccsével, aki a maga számára szerette volna biztosítani a koronázás jogát. A viszálynak csak III. Ince pápa közbelépése vetett véget (1209), aki úgy döntött, hogy nálunk a királykoronázás a mindenkori esztergomi érseket illeti. Egyes külföldi krónikások úgy gondolták, hogy János érseknek része volt a főurak Gertrúd elleni összeesküvésében is. A király, II. András, mindenesetre megbízott benne. Amikor keresztes hadjáratba indult, őt bízta meg az ország ideiglenes kormányzásával, de a főurak rövidesen kiűzték az esztergomi érseket az országból.

a. vatikáni irattárak IX. Piuszra vonatkozó anyagát 1970-ben tették a kutatók számára hozzáférhetővé s a németek római Történeti Intéze__________________ tének egy svájci német pap-tudósa, August

egy merész történész Hasler, nyolc év kutatómunkája után jelentette meg könyvét a pápáról és az általa egybehívott első vatikáni zsinatról (Pius IX:

Paepstliche Infallibilitaet und das erste Vatikanische Konzil, Anton Hiersemann kiadása).

Hasler szerint a joviális és engedékeny Pio nono szokatlan eréllyel dolgozott azon, hogy a csalatkozhatatlanság dogmájának definícióját elfogadtassa az egybegyűlt püspökökkel. Már a zsinat előtt a nunciusok puhították a dogma kihirdetéseit ellenző püspököket, a Propaganda Fide zsarnoki hajlamokat mutató feje, Alessandro Barnabo bíboros egyenként hívatta magához a missziós püspököket és emlékeztette őket, hogy a pápa alkalmazottai és fizetésüket is tőle kapják. A Rómába gyűlt főpapok — ugyancsak Hasler szerint — eleinte naívul azt képzelték, hogy a trienti zsinathoz Augustin Hasler