A Szív, 1978 (64. évfolyam, 1-12. szám)
1978-04-01 / 4. szám
183 gát, nem pedig a tanító tekintélyével fogadtatja el velük a hit igazságait, mint az a múltban volt szokás. Az új módszer persze csak felbosszantja a katolikus konzervatívokat, a- kik azon aggódnak, mi lesz a hit igazságaival a sok rajz, éneklés és az aktuális napi hirekre való reflektálás mellett. Ebben az aggodalomban benne a magva mindannak, ami ma az integristákat a zsinati újítókkal szembeállítja. Az ellentét francia földön nem új a két tábor között. Colomb kanonokot a második világháborút követő években már herezissel vádolták be a római egyházi hivatalokban. Pedig csak azt csinálta, hogy olyan katekizmust írt, amely a gyerekek korához és értelmi képességéhez szabott módszerrel nem egyszerre, hanem fokozatosan a- karta bevezetni a tanulókat a hit igazságaiba. Az örök igazságokat mai nyelvre átírni anélkül, hogy meghamisítanák őket — ez az a nagy és nehéz feladat, amely az új katekizmusok megalkotóira vár. Bonyolulttá teszi ezt a vállalkozást a történeti tudományok meg a szentírás- magyarázat terén időközben beállt nagyarányú fejlődés, haladás. Szemléltetésképpen hozunk három ószövetségi történetet, amelyeket a ma gyermekével nem lehet ugyanazon a módon elfogadtatni, mint az elmúlt nemzedékek fiaival. A bábeli torony. - Az Ószövetség könyvei közül az elsőben esik szó az ég megközelítése céljából tornyot építő emberekről, és a meggondolatlanságukat büntető Istenről. Ezt a bibliai elbeszélést nem kell szóról-szóra értenünk. Lehet, hogy valóban belekezdtek ilyen torony építésébe. De nem ez a fontos, hanem az, ami ennek a legendának jelképes mondanivalója: Isten nem azért teremtette az embert, hogy egy gigantikus építménybe zárja be magát, hanem hogy sokféleségében az egész világra szétszéledjen. Noé. — Ismeretes a bibliának elbeszélése a vízözönről, melyet Isten az emberek bűneinek megbüntetésére bocsátott a földre; és Noé bárkájáról, amelyben családjával és különféle állatokkal az az ember húzódott meg, akit Isten e- gyedül ítélt méltónak a nagy csapás túlélésére. - A mai szentírásmagyarázók szerint ebben is legendát kell látnunk. Oktalanok lennénk, ha komolyan kutatnánk az Ararát hegyén Noé bárkája vagy a bárka maradványai után. Mert itt sem a történet fontos, hanem a tanítás, amit ebbe a történetbe öltöztetett a biblia: az élet mindig győzedelmeskedik a pusztuláson, a halálon; Noé története már előképe Krisztus föltámadásának. Az eredeti bűn. - Ez ma az egyik legjobban vitatott témája a bibliának. Komnk szentírásmagyarázói utalnak arra, hogy ez az elbeszélés az Ószövetségnek egy olyan szakaszában (Kr.e. 10. század) keletkezett, amelyben a váasztott nép, a szerencsés körülmények összejátszása ellenére, erkölcsi mélypontra süllyedt. Dávid király élete végén nem volt már értemi képességeinek teljes birtokában, fia pedig, a sikert-sikerre halmozó Salamon, háromszáz felesége és ezer ágyasa körében a legjobb úton volt ahhoz, hogy aposztáziába sodródjék. Hogyan juthattak i- dáig? — ez a probléma izgatta a kor vallásos gondolkodóit és a magyarázatot az ember természetében találták meg: a romlás oka a bűn, éspedig egy olyan bűn, o
