A Szív, 1978 (64. évfolyam, 1-12. szám)
1978-03-01 / 3. szám
115 reite olyan kijelentésekkel, mint: "Az oroszokat megtámadták, az ő háborújuk valóban honvédő háború", vagy: "Ha a nemzeti szocialisták megnyerik a háborút, nem sok jót jósolhatunk az európai kereszténységnek". Msgr. Hudal csak 1944-ben változtatott valamit felfogásán. Akkor feltűnést keltett azzal, hogy a Rómában élő osztrákokból Osztrák Felszabadító Komitét a- lakított. Nyilvánosan lemondott német állampolgárságáról, amelyet pedig az Anschluss után boldogan elfogadott, és cikkezni kezdett Ausztria új feladatairól és küldetéséről a háború utáni Európában. 1949-ben még az Anima rektora volt, aztán visszavonult és Grottaferrata egyik villájában lakott 1963-ban bekövetkezett haláláig. Sokan azt állítják, hogy a háború végén több rangos német nemzetiszocialista útját egyengette Dél-Amerika felé. Ezt halála után kiadott emlékirataiban nem említi, de nem is tagadja. Arra viszont vannak római tanúk, hogy az ottani zsidóknak is segítségükre volt 44-ben: a német városparancsnoknál járt közben érdekükben. EREDMÉNNYEL JÁRT-E A KÚRIA REFORMJA? Középkorból a 21. szazadba T íz évvel ezelőtt még itt-ott nyomait lehetett látni a régi, szinte Bizáncra emlékeztető pompának. Már ezek is eltűntek. A római mindenhatóság bíborát a pápa mana- gereinek papi civilje váltotta fel, az angol lépett a latin helyébe a Kúria anyanyelveként, a magasabb szentszéki hivatalnokok évente többszáz repülő-órát utaznak le elődeikkel ellentétben, akiknek helyhezkötöttségében volt kétségtelenül valami szakrális jelleg, de az is igaz - rossz nyelvek mondják róluk - hogy világuk és látókörük a Vatikán falainál zárult. Az ősi irodahelyiségekben, amelyek némelyike a Kúria 12. századbeli kezdeteire tekinthet vissza, ma kompjúterek zümmögnek és telex-írógépek verik papírra a vüág nagy központjaiból érkező üzeneteket. A régi pre- látusi íróasztaloknál gépírónők dolgoznak, nővérek vagy vüági személyek, akik azelőtt be se léphettek a férfi-uralomnak ebbe a zárt világába. Egy külön statisztikai helyiségben gombnyomásra lehet az adatokkal megismerkedni: a katoükusok lélekszáma 709 mü- lió 558 ezer, a föld népességének 18%-a; a keresztelések száma (1974-hez viszonyítva) 4%-kal visszaesett; a papneveldék vérveszte- ségi tüneteit nem sikerült még megállítani (75-ben 14 ezernél több szeminarista szakította meg tanulmányait); a pápának 2,248 püspöke, 97 püspöki konferenciája, 404,783 papja, 968,526 szerzetese és apácája, 2,686 világi diákonusa van. Ennek az apostoli szervezetnek 1 millió 446 ezer 383 állandó munkára alkalmazottjától ide, a Kúriára futnak be az adatok és jelentések. A hivatalt 1588-ban V. Sixtus pápa állította fel, főként azért, hogy Luther támadásába összesített erőkkel válaszolhasson. Az utóbbi évtizedekben is nehéz feladatok előtt állt: fel kellett mérnie a jelen vallási krízisének hatósugarát, át kellett vizsgálnia olyan elterjedt eszmeáramlatokat, amelyek nem saját koncepcióiból születtek. A Kúria, a világ egyik legkonzervatívabb kormányzati szerve, tulajdonképpen tíz év alatt, 1967-77 között, akarta megtenni a nagy utat a középkorból a huszonegyedik századba. A vállalkozás maga felér egy kultúrális forradalommal. Alapokmánya a
